Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: „Értünk Kunság mezején”… Táplálkozástörténeti adatok Karcag város 18. és 19. századi irataiból

A zöldségféléket a szőlőskertekben, az erre a célra kialakított ágyásokban nevelték a kertészkedni szerető gazdasszonyok, vagy a tőkeföld hiányában csak kertfölddel bíró irredemptusok. Ilyen, mégpedig fokhagymának kialakított ágyásról 1775-ből származik az első feljegyzés. Negyven esztendővel később is találkozunk kerti zöldséggel, amikor a tanács előtt megjelent felek szántóföldet cserélnek egy nyilas (24 sor) szőlőért, de úgy, hogy a szőlő termése átmegy a cserélő félnek „ki vévén két ágy veteményt. ’m 1818-ban egy frissen beültetett kertben a hagymaágy ást dúlta fel két tolvaj kodó legény. A kárt a gazda valami 300 tő hagymára becsülte.93 Az utóbbi szám nemcsak a hagymával betelepített földdarab nagyságát árulja el, hanem a fűszernövény népszerűségét, vagyis általános és bőséges használatát is. Nemcsak a kertben termett. A lakosok időszakonként nyilast akartak osztatni hagyma alá, és több bejegyzés van a behozataláról is.94 A koszorúba kötött fokhagymából és a vereshagymából sok kellett a kamarába, hiszen a magyar ember a legtöbb húsételt ezzel ízesítette, de ette nyersen is, valami más étellel együtt. (A népi gyógyászatban jelentős szerepe van.)

A konyhakert növényei között régtől fogva komoly szerep jut a répának. 1685-ben (Bihar)Diószeg lakosainak sok-sok egyéb élelmiszer között répát és petrezselymet kellett küldeniük a kuruc hadak ellátására, illetve Thököly Imre konyhájára.95 A 18. századi karcagi feljegyzések között is megtaláljuk. 1737-ben a Keresztúri Ferenc nagytiszteletű úrnak adott élelmiszerek között is ott van. Ekkoriban még bizonyára nyilasföldet is osztottak alá, mert 1741-ben a dinnyecsőszök illetménye megállapításakor írják, hogy két nyilastól egy véka búzát kapnak, s ennyi az a bérük „akar Dinnyétől, akar Tengeri Búzától, akar Répától esik bé szokások szer ént”. * 2

JNSZML Kg. v. lt. Tanácsülési jkv. Sol. Act. Prot. 1817. október 4. 145.

JNSZML Kg. v. lt. Tanácsülési jkv. 1818. június 21. 480.

JNSZML Jászkun Kér. közig. ir. (Nagykun kapitány iratai) A. Capsa. IV. Base. 55. Szn. 1777. kihallgatás során Bátki János 28 éves karcagi lakos mondja, hogy a sértett a túri vásárban „egy pár koszorú fokhagymát vett". Kg. Tanácsülési jkv. 1797. szeptember

2. 388. Egy madarasi lakos egy egész szekér fokhagymát hozott Váradról, és karcagi pihenője alatt meglopták. Ref. egyház irattára. Kurátori elszámolások, 1798/99. április 15.-„Két koszorú hagyma árát kifizette”.

Török-magyarkori állam okmánytár 6. köt. Pest, 1871. CCCXCV. 518-519. p. Olosz Ferenc levele az erdélyi fejedelemnek. Kelt Somlyó, 1685. február 14.

147