Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - BOTKA JÁNOS: Kunok-jászok katonáskodása és bandériumi hagyományai

elfogadtatni, s ők lettek a jász és kun hagyományok elsődleges hordozói és alakítói is.19

A Kerületek polgárai közé beköltözhetett minden úrbéri kötöttségtől mentes személy. Bár politikai jogokkal egyáltalán nem rendelkezhettek, mégis viszonylag nagy számban kértek bebocsátást a földesúri függéstől mentes Jászkunságba. Elviekben számukra is lehetséges volt a társadalmi felemelkedés, ahogyan az irredemptusok számára is, de ezt még az utóbbiak esetében is legtöbbször megakadályozták. Az országos nemesek közül is viszonylag sokan vállalták a Kerületekbe történő beköltözést annak ellenére, hogy míg máshol általában a társadalmi hierarchia legfelsőbb szintjén helyezkedhettek el, itt e pozíciót a redemptus polgárok foglalták el.

Nemesi jogaik a Jászkunságban nem érvényesültek: minden közteher, szolgálat, amely a többi jászkun lakost terhelte, rájuk is kötelező volt. Egyedül a személyi adó alóli mentesség jelentett számukra kedvezményt. A redemptusi jogállás és a tényleges nemes kiváltsága sok esetben „egymásra talált” a Kerületek viszonyai között. Ez az összekapcsolódás lesz az itteni hierarchia legfelsőbb szintjének egy további lépcsője. Nem véletlen, hogy a kapitányok szinte kivétel nélkül ebből a körből kerültek ki, s hogy a jegyzők és a táblabírák jelentős része is nemes-redemptus volt.20

Természetesen a redemptusi jogállásnak volt igen fajsúlyos és összetett kötelezettség oldala:

1. Megváltási összegük arányában a részleges és a teljes (általános) insurrectio elviekben csak őket terhelte.

2. „Fekvő és ingó javaik” arányában hozzájárultak a hadiadó és a nádori census éves összegeihez (Más lakók is lehetőségük szerint.)

3. Nem vonhatták ki magukat a katonai beszállásolás, ellátás, fuvarozás kiadásai és tortúrái alól.

4. Adóztak a Kerületek és saját városuk-községük részére, s teljesítették a rájuk eső közmunkákat is.21

Ezen tehertételek nagysága és teljesítésének felelőssége (köztük a katonai szolgálatok súlya) teljes mértékben tudatosult a Jászkunság

SZABÓ László: Jász etnikai csoport. II. köt. Szolnok, 1982. 15-16., 24-25. p.

JNSZML Főnöki iratok 1849. évi 913. sz.; BOTKA J. 2000. 102-103. p. (Megj.: A nemes férfiak száma 1784-87-ben 2.222 fő volt a Jászkunságban; 1825-ben a nemes családoké 524; 1850-ben a nemes családfőké pedig 748. Tehát a tényleges nemesek aránya jelentősen lecsökkent a Kerületekben. Vö: BOTKA J. 2000. 104-105. p.)

BOTKA J. 2000. 94. p.

31