Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: A jászkunokról női szemmel
„A Feir népnek első kötelessége áll főzésbül, sütésbül, mosásbul, varrásbúi, fejésbűl, sajt, vaj, túró, tej s tejfel gyűjtésbül, rostállásbúl, szitállásbúl, len s kender áztatásbul, tséplésbül, héhellésbül, fonyásbul, szövésbül és az ház gongyának, s tisztaságának tartásábúl, Cselédnek csinosíttásábul és a többi. Ezek mind csekélységeknek tartannak lenni kivált a vastagabb munkával élő Férjfiak által, de koránt sem kisded állapotok ezek, sőtt ollyanok, melyek nélkül a Férjfiak izzadási is haszontalanok, ezt így rendelvén el a természet, és a bé vett szokás. ”40 A több mint kétszáz évig lapuló oktatásban Molnár azt írta le az asszonyok kötelességéről, ami akkor szokásban volt. A mindennapokon megfigyelt gyakorlati teendőket foglalta rendszerbe, s figyelmeztetett, hogy már a leányokat a felsorolt kötelességekre kell tanítani. A Jászkun Kerület lakossága a XIX. század közepéig elsődlegesen legeltető állattartásból és gabonatermesztésből élt. A kisállattartásnak és a kerti veteményeknek csupán kiegészítő szerepük volt a népesség életvitelének, gazdasági helyzetének alakításában. A szántóföldön őszi és tavaszi búzát, rozsot, kétszerest, zabot vetettek, a nyílhúzással osztott járulékföldön dinnyét, kukoricát, kölest, burgonyát. Az erdő vagy szőlőföldön köztes veteményként babot, olykor káposztát, uborkát, és gyümölcsöt termeltek. Az egyéb veteményeket a ház körüli veteményes kertbe ültették, melynek gondozása a család női tagjainak feladatai közé tartozott, éppúgy, mint az apró jószág - csirke, kacsa, lúd, pulyka - nevelése, a hízó disznók etetése, a tehenek fejése. Természetesen az 1700-as évek közepén még nem minden növényféleség honosodott meg a Jászkun Kerületben, néhányat, mint például a burgonyát, csak később termelték. Vidékünkön a burgonya tömeges termesztése a XIX. században kezdődik. A Jászságból 1816-ban jelentették, hogy a krumpli vetése megkezdődött,41 Félegyházán 1818 tavaszán osztottak krumpliföldet azokból a nyilasokból, amelyeket az előző esztendőben dinnyeföldnek használtak. A burgonya étkezési felhasználása a XIX. század közepétől országosan kimutatható. A kukorica szántóföldi termesztése a XVIII. század végén kezdődött. Ettől kezdve fokozatosan megszűnt a kukorica kerti vetemény jellege, ami azt is jelenti, hogy nagyobb mennyiséget termeltek belőle. A peres iratokban hasznos adalékok találhatók a termelt és fogyasztott élelmiszerekről. A Nagykunságban Kisújszálláson42 sárga cserhajú dinnyét, 40 41 42 96 JNSZML Jászkun Kér. Kig. D Capsa X. Fasc. 6. N° 42. JNSZML JK Fasc.4. N° 1896/1816. JNSZML Kisújszállás Prot. Inquis. 1750. 49. p.; 1751. 18. p.
