Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
A megyeháza építési feltételeinek részletes szabályozását a székházépítési bizottság 1877. szeptember 20-án rögzítette és hozta nyilvánosságra.222 223 Az általános részben a bizottság 34 paragrafusban foglalta össze az építtető vállalkozóval szembeni elvárásokat, és szabályozta az ajánlattétel, valamint az építkezési szerződés és a kifizetések alapvető feltételeit. Az ajánlatokat a kiírás szerint a teljes építkezésre, vagy az előre meghatározott munkacsoportokra lehetett megtenni. így az árverési kiírás az építkezésnél a következő főbb munkacsoportokat különítette el: az első csoportba a földmunka, kőműves, szobrász és kőfaragó munka, öntött, kovácsoltvas munka és agyag neműek, a második csoportba az ács, bádogos és tetőfedő munkákat, míg a harmadik csoportba az asztalos, lakatos, üveges és színező munkákat, a továbbiakba pedig az „asphalt burkoló”, a szobafestőmázoló és kályhagyártó feladatokat sorolták. A testület az épület homlokzatán elhelyezendő megyecímer és szobrok elkészítésével kapcsolatban az építkezés megindítása után kívánt határozatot hozni. A szabályzat 13. paragrafusa tételesen kimondta, hogy „az átvállalt munka, vagy munkacsoport alvállalkozóknak ki nem adható [...] ilyen esetben a szerződés felbontottnak tekintetik s az egész óvadék pénz és a már kiérdemelt kereset összeg az építési alap javára esik”.m A szerződésből adódó kincstári illetékek, a felülvizsgálat és az időközben felmerült egyéb költségek terhét a vállalkozónak kellett viselnie. Az építtető az építkezés során esetleg bekövetkező szerencsétlenségekért nem vállalt felelősséget, az esetlegesen felmerülő, akár az építtetőt, akár a többi vállalkozót ért bármilyen károkért a vállalkozót terhelte kötelezettség. Az építkezés munkafelügyelőjéről az építési bizottság volt hivatott gondoskodni, a vállalkozónak pedig egyrészt tájékoztatást kellett adnia a beépített anyagok forrásáról, másrészt biztosítania kellett azok előzetes megtekintését. Az épület átadásának határidejét 1878. október 1-jében határozták meg, késedelem esetén az építkezést elnyerő vállalkozónak naponta a vállalati összeg 1 %-át kitevő kötbért számoltak fel. A munkálatok befejezésével a vállalkozónak „pontosan összeállított kereseti kimutatást” kell a bizottság elé terjesztenie, amely az elszámolás alapját jelenti. Az épület műszaki átvétele szakértők bevonásával történik, a felülvizsgálatot az átadás után fél éven belül kell lebonyolítani. A szerződésben a kivitelezőnek a munkák típusa szerint különböző időtartamú jótállást kellett vállalnia, a megállapodás szerint az egy és három esztendő között váltakozó jótállási idő 222 A Jász-Nagykun-Szolnok megye által Szolnokon építendő székház építési feltételei és szabályai. Szolnok, 1877. szept. 20. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 99. 21. pp. 223 Uo. 363
