Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
letelte után ismét felülvizsgálatot kell tartani, s az esetleges hibák javítását a vállalkozó kifizetéséből visszatartott pénzből kell finanszírozni. A szerződés kitért arra is, hogy az építkezésnél - a honi ipar támogatása érdekében - „csakis Magyarország határain belül nyerhető és beszerezhető anyagok és munkatárgyak alkalmazhatók”224 A részletes építési feltételek aprólékosan szabályozták az építési terület elkerítésével, az alapozással, a földmunkákkal, a falazással, a födémkészítéssel, a szerelvények beépítésével, az asztalos-, lakatos-, üvegesmunkákkal, illetve festéssel, ács-, tetőfedő és bádogos munkákkal kapcsolatos eljárásrendet, egészen a nyersanyagok főbb jellemzőinek meghatározásától a kivitelezés folyamatának leírásáig. Hogy a több mint 20 oldalas leírásban mennyire részletesen szabályozták az egyes munkafázisokat, illetve a felhasználható nyersanyagokat, példaként álljon itt a második munkacsoportban a lakatosmunkákkal szembeni elvárások egyik részlete: „A felvasaláshoz és egyáltalán minden lakat munkához tömör kovácsolt vas használandó, hidegen nyújtható legyen, túlégett és salakos részek nélkül, csiszolt vagy reszelt felületén világos szürke színt mutasson. [...] A különféle munka tárgyakból minta darabok készítendők, melyek elfogadásával vehetők a többi épületmunkáknál dologba és szállíthatók az épületre. ”.225 Mindezen túl a vállalkozónak az építkezés egész folyamata alatt az építési felügyelő által meghatározott módon építési naplót kellett vezetnie. A szerződésben rögzítettek alapján megállapítható, hogy az építtetők általában arra törekedtek, hogy az adott költségvetési előirányzat betartásával a lehető legjobb minőségű nyersanyagokat használják fel a megyeháza építéséhez. Talán jól szimbolizálja ezt az elvet a belső munkálatoknál tömören megfogalmazott elv: „Jó és szolid munka mellett kiváló csín igény éltetik. ”.226 A pontos előírások és a szigorú minőségi szempontok érvényesítése alapján úgy tűnik, az építési bizottság valóban arra törekedett, hogy „az alkotmányos és nyilvános életnek eme közhelye” hosszú évszázadokon át szolgálni tudja a megyei közigazgatás igényeit. A kivitelezési munkálatok árverését 1877. október 3-án délután 3 órakor tartották meg Szolnokon.227 A megadott határidőig összesen 13 darab 224 Uo. 225 Uo. 226 Uo. 227 A székházépítési kivitelezési munkák árverésének jegyzőkönyve. Szolnok, 1877. okt. 3. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 99. (Megj.: A dokumentumban eredetileg az 1877. okt. 3-i, de a zárt pályázatok benyújtása kapcsán okt. 4-i dátum is szerepel, ami valószínűleg elírás, hiszen a konkrét árverés utáni beadást feltételezné.) 364
