Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
Az építési bizottság elnöke a pályázatok objektív szakmai megítélése és rangsorolása érdekében felkérte „a magyar országi mérnök egylet központi választmányát”, hogy küldjön ki „műértőket” a beérkezett pályaművek szakszerű megvizsgálására és véleményezésére. Az „építő-bizottság” azonban - a takarékosság és Szolnok város szépítésének szempontjait előtérbe helyezve, s mert „a közigazgatási szempont a legfőbb, melyre a bírálatnak terjeszkednie kell” - a pályamunkákat már maga is előzetesen megrostálta. Ennek érdekében a testület nyolc pályázatot („Megfogyva bár, de törve nem”, „Építészet”, „Tisza”, „Közügynek”, „1877”, „Magyarország nem volt, hanem lesz”, „Az alkotmány védbástyája”, „Legyen világosság”) „a szakértők különös figyelmébe ajánlott”}2 A Magyar Mérnök és Építész Egylet Mű- és Középítészeti Osztálya 1877. január 15-én tárgyalta meg Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának megkeresését, amelyben Sipos Orbán „az egyletet felkéri: hogy az kebeléből a Szolnok városában ujjonan építendő megyeházra vonatkozó 17 pályaterv megbírálására 2 tagot küldjön ki”}3 Az ügy sürgősségére tekintettel az egyesület központi választmánya a döntést a szakosztályra bízta, a testület pedig titkos szavazással Ney Béla és Lukse-Fábry Béla mérnököket delegálta Szolnokra. Érdemes talán rámutatni arra a tényre, hogy a szakértőket kinevező egyesületi szakosztály ülését maga a neves építész, Ybl Miklós irányította, a tanácskozás jegyzőkönyvét pedig nem más, mint az egyik - mint később kiderült, a bírálók által preferált és győztesnek nyilvánított - pályázó, Pártos Gyula vezette. A műszaki véleményező bizottság „szakférfiai”, Ney Béla és Lukse-Fábry Béla magyar királyi építészek, műegyetemi tanárok személyében 1877. január 20-án érkeztek meg Budapestről Szolnokra, hogy a megyeháza tervpályázatra beérkezett munkákat értékeljék.14 Az általuk készített szakértői Uo. 8-9. p. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 11. évf. 1877. 3. füzet 113. p. Online változat, http://www.omikk.bme.hu/mee/web/fajlok/1877-157-160.pdf (Letöltés dátuma: 2010. jan. 2.) Ney Béla (Pest, 1843. - Bp., 1920.) miniszteri főmérnök, műépítész. A műegyetem elvégzése után Ybl Miklós irodájában kezdte pályáját. 1867-ben lépett a Közmunka és Közlekedési Minisztérium szolgálatába, több jelentős fővárosi épület (állami nyomda, Deák-mauzóleum, országház) előkészítő bizottságának miniszteri delegáltja, műszaki ellenőre volt. 1876-ban az Építő Ipar című lap elindítója. Több éven keresztül a Magyar Mérnök és Építész Egylet titkára volt, jelentős szerepet játszott az egyesület felvirágoztatásában. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Online változat. Magyar Elektronikus Könyvtár http: //mek. niif. hu/03600/03630/html/n/nl7927, htm (Letöltés dátuma: 2010. jan. 2.) Lukse-Fábry Béla (1844 - Bp. 1915.) a Kereskedelmi Minisztérium miniszteri tanácsosa, a Magyar Mérnök és Építész Egylet, valamint a Magyar Természetjáró Egyesület tagja. 295
