Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész

vélemény szerint az értékelés szempontjainál elsősorban arra törekedtek, hogy díjazásra olyan pályaműveket jelöljenek, amelyek a kiírásnak „mind lényegileg, mind alakilag megfelelnek”, de fenntartották, hogy „műszaki szempontból foganatosításra csak olyan terv ajánlható, mely egészséges alapeszméből kiindulva, mesterkéltség nélküli világos és átlátszó systemát s ezzel a kiképeztetésre alkalmas anyagot s továbbá tervezet kidolgozásban biztosítékot nyújt arra nézve, hogy szerzője a tervrészletezésre s az építés vezetésére képességgel és kellő készültséggel is bír”.15 A szakmai értékelő zsűri ennek alapján formai hiányosságok miatt (a pályázók metszeti rajzokat és költségvetést nem mellékeltek) kizárt három pályázatot. Figyelembe véve a megyeháza építtető bizottság ajánlását is, a bírálók részletesebb értékelésre a következő 8 pályázatot választották ki: „Magyarország nem volt, hanem lesz”, „Építészet”, „Tisza”, „Megfogyva bár, de törve nem”, „Jelige: S.K.”, „Az alkotmány védbástyája” és „Legyen világosság”.

Jóllehet a bírák elméletileg nem tudhatták a pályázati tervek alkotóinak kilétét - bár erre vonatkozóan a közvetett források, továbbá az ítészek és pályázók egy része közötti jól megragadható személyes kapcsolat, valamint a tervezőkre jellemző egyedi, a részletes értékelésben is említésre kerülő stílusjegyek felbukkanása egészen más következtetés lehetőségét involválják - az értékelés rekonstrukciójánál nem volt célszerű a jeligék használata mellett maradni, így a mérnökök nevét már az elején érdemes felfednünk.16 Az első és második helyezett pályázatok szerzőinek kilétét részben a pályamunkák végső

Építészeti stílusára különösképp az 1870-es évek neoreneszánsz irányzata hatott, ez tükröződik vissza az általa tervezett kemyesdi Kendeffy-kastély épületében is. Vö.: Óhidy Viktor: Főúri lakáskultúra Magyarországon a dualizmus időszakában. (Doktori értekezés) Bp. 2007. 33. p. Online változat, http://doktori.btk.elte.hu/hist/ohidy/ disszohidy.pdf, ill. http://www.fsz.bme.hu/mtsz/ mhk/csamok/l/luksefab.htm (Letöltés dátuma: 2010. jan. 2.)

SIPOS O. 1878. 10. p.

Nehezen feltételezhető, hogy a Magyar Mérnök és Építész Egyletben egyaránt tagnak számító Ybl Miklós, Szkalnitzky Antal, Lechner Ödön, Ney Béla és Pártos Gyula, illetve az Egylet közlönyének szerkesztésében közvetlen munkatársaknak számító Ney Béla és Szkalnitzky Antal ne ismerték volna egymás, vagy tanítványaik munkásságát, s így a pályázatok során ne tudták volna pontosan a tervek, a kézvonások, az építészeti koncepció alapján azonosítani a támogatni kívánt pályázó munkáját. Pártos és Ney ráadásul 1877 elején közös szakmai hetilapot is indított, Építési Ipar címmel. Vö.: Az Építési Ipar. Hetilap. Szerk. Ney Béla. A kiadó-tulajdon, képviselője Pártos Gyula. I. évf. Nyom. az Athenaeum nyomdájában. Megjelenik minden vasárnap 4-r. egy íven rajz melléklettel. Ára 8 frt. (Keletkezett 1877. jan. 7.) Hírlapirodalmunk 1877-ben. Közli id. Szinnyei József. In.: Magyar Könyvszemle 2. évf. 1877. 1. szám. Online változat. Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis http: //epa. oszk. hu/00000/00021/00007/ 0011-54.html#note 1 (Letöltés dátuma: 2010. jan. 2.)

296