Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - BOTKA JÁNOS: Kunok-jászok katonáskodása és bandériumi hagyományai

testőrségében is számos jász és kun vitéz szolgált. Zsigmond győztes seregében pl. 1405-ben 12 ezer kun és jász harcos vett részt. (Leginkább 1 család 1 vitézt adott.) De 1330-ban pl. Havasalföldön az ő hősi helytállásuk sem segített Károly Róbert csapatain: „S elhullott a kunok igen nagy sokasága, a kun daliák virága.”.5 Veszteségeiket általában egész korszakokon át pótolni tudták, amire törekedtek is, hiszen a helytállás számukra „kun nemzeti kötelesség” volt.

IV. László király szobra Ópusztaszeren a Nemzeti Történelmi Emlékparkban (Györfi Sándor alkotása, 2001 - Fotó: Eszenyi Irén)

A XV. század közepére azonban mindkét népcsoport katonai ereje lényegesen megfogyatkozott, ami elsősorban a gyakori háborúk és a növekvő veszteségek következménye volt. Ugyanakkor a megtelepülés és a keresztény vallással történő megbékélés is jelentősen hozzájárult életviszonyaik megváltozásához. Kialakult pl. az ún. széki és községi igazgatásuk, sajátos bíráskodási-ítélkezési gyakorlatuk, a maga különböző szintjeivel. A

GYŐRFFY György: A magyarság keleti elemei. Bp., 1990. 289. p.; BAGI Gábor: Katonáskodás, katonai szolgálat a magyarországi jászoknál a XIII-XIX. században. In: Damjanich J. Múzeum Évkönyve 8. (szerk. MADARAS László - SZABÓ László). Szolnok, 1993. 250. p.; GYÁRFÁS István: Jászok-kúnok története III. köt. Szolnok, 1883. 43-57., 68-76. p.

16