Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második horimentő hadjárata és az első szolnoki ütközet (1849. január 2.-január 26.) I. rész
lehetetlenné vált Görgei Artúr vezérőrnagynak, a feldunai hadsereg parancsnokának az a szándéka, hogy még a főváros előtt próbálja meg feltartóztatni a támadó cs. kir. fősereget. Ebben a helyzetben 1848. december 31-én a móri vereség hatására az országgyűlés Kossuth Lajos, a végrehajtó hatalmat gyakorló Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke javaslatára elhatározta, hogy az Országos Honvédelmi Bizottmánnyal együtt Debrecenbe teszi át székhelyét; Batthyány Lajos gróf javaslatára pedig úgy döntött, hogy békeküldöttséget indít Alfred zu Windisch-Grätz herceg, tábornagyhoz, a cs. kir. fővezérhez. Miután a Görgei vezette feldunai hadtest dandárjai a főváros előtt álltak, Perczel hadtestének maradványai Budán gyülekeztek, s december utolsó napjaiban Répásy Mihály vezérőrnagy parancsnoksága alatt megkezdődött egy tartalék hadtest összevonása is, kézenfekvő volt a gondolat, hogy csapatok fölé fővezért kellene kinevezni. Kossuth - a Görgei és Perczel közötti feszültségek miatt - már december utolsó napjaiban arra gondolt, hogy e posztot Vetter Antal vezérőrnagyra, a magyar táborkar (vezérkar) főnökére, a helyettes hadügyminiszterre bízza. Vetter azonban december 31-én, a Kossuth meggondolatlan támadási parancsa következtében történt móri vereség után közölte, hogy nem vállalja el a fővezérséget. „Ha győznétek - írta az újabb támadási utasítást kiadó Kossuth Csánynak - nincs reá szükség, ha csatát vesztetek, akkor új operáció kezdődvén, elvállalandja. Azonban ő Chef des Generalstabs für Ungarn [a magyarországi táborkar főnöke] - az ő tanácsával élni kell”.2 A másik oldalról december 31-én Perczel jelentette ki, hogy „én Görgei parancsa alatt, ki majdnem szántszándékosan vezetett Pápától kezdve Mórig, négy vagy ötszörös ellenség körmei közé, nem szolgálok ”.3 Távozása előtt Kossuth a katonai és polgári hatalmat, Csány László kormánybiztos megérkezéséig, a fővárosban Vetterre ruházta.4 Csány január 1- jén Pesten találkozott Vetterrel, akit bosszúsnak talált, azonban Vetter hajlandó volt a vezérkari főnökségi teendőket továbbra is folytatni. „... úgy látszik, hogy Kossuth-Csány, Budapest, 1848. dec. 31. Közli: Kossuth Lajos összes munkái, (továbbiakban:KLÓM) XIII. köt. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. I. köt. (Sajtó alá rendezte: Barta István) (továbbiakban: S.a.r.) Bp. 1952. KLÖM XIII. köt. 935. Hasonló módon Vetter koordinátori szerepét javasolta Szemere Bertalan felső-magyarországi teljhatalmú országos biztos Kossuthnak 1849. január 1-jén. SZEMERE Bertalan: Politikai jellemrajzok. - Okmánytár. (S. a. r. Hermann Róbert és Pelyach István) Bp. 1990. 308. p. Perczel-Kossuth, Seregélyes, 1848. dec. 31. Közli: KLÖM XIII. köt. 940. p. BARTA István: Az 1849. január 2-i haditanács és a főváros kiürítése. Hadtörténelmi Közlemények, 1955. 2. szám. 79. p. 160
