Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második horimentő hadjárata és az első szolnoki ütközet (1849. január 2.-január 26.) I. rész
Perczellel nálom találkozván, meg fognak egyezni, ennek mindkettő [ti. Perczel és Görgei] alárendelendi nézetét”. - írta Csány Kossuthnak.5 Kossuth még december 31-én több levelet is írt Görgeinek. Ezek egyikében arra biztatta, hogy a főváros előtt próbálja meg úgy visszaverni az ellenséget, hogy a vereség esetén is biztosan visszavonulhasson, s a fővárost se tegye ki ágyúzásnak.6 Görgeiben talán megvolt a jó szándék, de e három feltétel mellett lehetetlennek tartotta a megütközést. Ezért január 2-án - valószínűleg Kossuth Csánynak szóló, december 31-i levelének ismeretében - Pestre sietett, ahol meglepve tapasztalta, hogy a kormány és Kossuth is eltávozott. Görgei felkereste Vettert, s felszólította, vegye át a főparancsnokságot. Vetter azonban úgy vélte, erre a kormányzat távollétében nincs jogi lehetősége, s az „új operációt” és a fővezéri kérdés rendezését csak az egyes hadtestek hadsereggé történő egyesítése után vélte időszerűnek. Görgei megkérdezte Vettert, hogy melyik a fontosabb feladat: a főváros előtt vívandó csata, vagy a hadsereg megmentése? Vetter ugyanolyan tanácstalan volt, mint Görgei. Ezért felkereste Csányt, és megállapodtak, hogy haditanácsot hívnak össze. A haditanácson Vetter és Klapka György őrnagy terjesztették elő a minisztérium által még december 31-én, a móri ütközet után kidolgozott haditervet. A haditanácson az elnöklő Csány Lászlón kívül részt vett Vetter, Görgei, Perczel és Répásy vezérőrnagy, a hadügyminisztériumból Kollmann József ezredes és Klapka, Görgei vezérkarából pedig Bayer József és Pusztelnik Henrik őrnagyok.7 Közli Kossuth Lajos összes munkái. XIV. k. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. II. köt. (S. a. r. Barta István) Bp. 1953. KLÖM XIV. köt. 16-17. p. és CSÁNY László kormánybiztosi iratai 1848-1849. (S. a. r. Hermann Róbert) Zalai Gyűjtemény 44. Zalaegerszeg, 1998. II. köt. 130-131. p. Közli: KLÖM XIII. köt. 932-933. p. A résztvevőkre ld. KLÖM XIV 63. p. (Kossuth jan. 9-i beszámolója a képviselőház előtt, valószínűleg Vetter tájékoztatója alapján); Vetter Antal emlékiratai. Magyar Országos Levéltár R 215. Vetter Antal iratai. 1. csomó, 2. tétel. 1. Fase. (Vetter Antal emlékiratai) 19/r. f. ((Az emlékiratot a múlt század végén Abafi Lajos elkezdte lefordítani. Ez a töredékben maradt fordítás megtalálható: OSZK Kt. Quart. Hung. 3030. Vetter Antal emlékiratai. Abafi a szöveget elkezdte közölni az általa szerkesztett Hazánk c. folyóirat hasábjain, de a közlésben a folyóirat megszűnése miatt csak a szerb hadszíntérre és a horvát betörésre vonatkozó részletek jelentek meg); HERMANN R. 1995. 122. p.; KLAPKA Gy. 1851. I. köt. 125. p.; GÖRGEY István: 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika. I. köt. Bp. 1885. 102. p. Kossuth, Klapka és Görgey István szerint Lázár György vezérőrnagy is jelen volt; maga Lázár haditörvényszéki védőiratában azt állítja, hogy csak január 3-án érkezett meg a fővárosba. Hadtörténelmi Levéltár (továbbiakban: HL) Abszolutizmuskori iratok. Militär und Politische Central Commission 1849-5/10. (1849. 161
