Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)
azoknak... ”16 A nyelvészek szerint a határrész neve a kun nyelv hagyatéka, Er- Buga = Hős Bika, azaz derék ember, vitéz jelentéssel valószínűleg személynévből származik.17 Feltehetően kun hagyaték az Érbugával nyugatról határos Kormánycsok v. Kormáncsok határrész elnevezése is. A 16. századig feltehetően eddig tartott Karcagújszállás falu határa. E két elnevezés ma már nem használt, mindössze a Bugái út elnevezésű dűlőút őrzi az emlékét. Apavára környékének délkeleti vizeiről az 1487. évben megejtett határjárás is megemlékezik. A határigazítók megjegyzik, hogy Nadányi Jób bucsai birtokához a Tövisesér és a Kunev (helyes olvasattal Kunér) vízfolyás is hozzátartozik. Ezek mindketteje, illetve egy részük a karcagi határba került, Apavárával együtt. A 18-19. századi térképeken és az iratokban Tövises-ér, Tövises-sziget, Kunér, valamint Kunér-sziget egyaránt előfordulnak a Püspökladánnyal határos területen. Azonosságuk a 15. századi földrajzi nevekkel kétségtelen. Szűcs Sándor írásaiban és Kecskés Gyula földrajznév gyűjtésében még élő névként említődnek, mára azonban eltűntek a karcagi földrajzi nevek közül.18 Hegyesbor Hegyesbor falu és később a puszta sohasem tartozott a Kunság területéhez. Helyzete annyiból is különös, hogy 1861-ben történt megvásárlásáig Heves megyei területként tartották nyilván, míg a vele délkeletről határos Bucsa- puszta Békés megye területe volt. Nevét 1864-ben nyugat felé kihegyesedő formájából magyarázták, s vele kapcsolatban csak a Hegyesbori fenék és Hegyesbori sziget földrajzi neveket említették meg, ám egy ötven évvel korábban készült térképen feltüntették a nyugati határát jelző „ N(agy) Hegyes Bor Halom” és a déli (magyarkai) határához közel emelkedő ,,K(is) Hegyes Bor Halom ” (az utóbbin található ma a Kun Emlékhely a 4. sz. főút mellett) földrajzi pontokat. Az ezektől délkeletre folyó, az ármentes részt a Hortobágy árterétől leválasztó „Pap Ere” bal partján, egy észak-déli irányú hát déli végén található, a térképen Telek-halom-ként (ma Rózsa-halma) feltüntetett hely jelöli az egykori falunak és templomának helyét.19 A Telek-halomtól északra, az 1877-ben Hegyesbori- érnek is nevezett Pap ere jobb partján találjuk a Péntekhalmot, Hegyesbor és Karcag egy másik határpontját. A Péntek-halom és 16 PESTYF. 1978. 153. p. 17 MÁNDOKY KONGUR István: A kun nyelv magyarországi emlékei. Karcag, 1993. 149. p. 18 HAAN L. 1870. 103-104. p.; JNSZML T.116. (1830), Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez. Szolnok, 1969. 19 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (HBML) Bm T 34. Hegyesbor puszta határának felmérési térképe. (Régi jelzete HmT 670.) Hegyesbor 14-16. századi történetéről és birtokosairól Bagi Gábor készített összefoglalást. Lás:. BAGI Gábor: Adalékok Hegyesbor történetéhez a 14- 16.században. In: Karcagi Kalendárium. Karcag, 2007. 130-133.p. 58
