Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)
térsége azzal a Péntektelek nevű pusztával azonosítható, amelynek használatától szintén eltiltotta a kunokat a váradi püspökség 1513-ban.20 A 'telek' utótagból következően egy elpusztult falu telephelye lehetett itt, de erről egyelőre semmi közelebbit nem tudunk. A halom ma is megtalálható a fuzesgyarmati országút mellett az egykori magyarkai legelőn. Ma szántóföld.21 Az 18. században készült térképen is jól látható, hogy a 14. századi Hegyesbor falu a Hortobágy folyó („Fluvius Hortobágy”) árterületének peremére, a rét szélén emelkedő magasabb hátra épült. A települést egy 1400. október 22-én kelt oklevél említi először. Ekkor a Bor-Kalán nembeli Győi András fia Jakab Fia Ferenc zálogosította el 300 forintért itteni birtoka egy részét Karczag fia Péter fiai János és Tamás bortohmai és fábiánsebestyéni kun kapitányoknak, testvérüknek Miklósnak és János fia Ferencnek.22 23 Kevéssel később, 1406. május 7-én Hegyesbor birtok Ma^yarszállás felőli részét vették zálogba Karcag János és László kunkapitányok.21 A falu birtokosai az 1440-es évekig a Győi család tagjai, de 1446-ban már Hunyadi János kormányzó adományozta el több név szerint felsorolt nemesnek. 1470-ből templomára és papjára találunk adatot,241487-ben királyi utasításra a nagyváradi káptalan végezte el Nadányi Jób bucsai birtokának és Hegyesbor falu határának hivatalos megállapítását és kijelölését.25 A 16. század elején a kolbászszéki, közelebbről a karcagújszállási kunok a környékbeli földbirtokosok pusztái, köztük Magyartelek, valamint Hegyesbor és Bolcsatelek falvak kárára igyekeztek terjeszkedni. Ezért aztán 1513. május 25-én Pöstyéni Gergely, a nagyváradi püspökség nevében egy sor puszta és a két település elfoglalásától eltiltotta a királyt és kun alattvalóit.26 Kilenc év múlva a kolbászszéki kunok kenderesi hatalmaskodása ügyében hallgatták ki Hegyesbori András özvegyét, Ilonát.27 A falu valószínűleg ekkoriban, vagy Szapolyai János trónra kerülésével lett Pöstyéni Gergely birtoka, Pöstyéni 1541 körül bekövetkezett halála után pedig az Erdélyben berendezkedő királyi kincstárra szállott. Fráter György halála után jelentek meg a tájon I. Ferdinánd emberei, és 1552-től a török hatalom. Hegyesbor bizonyára nem veszteségek nélkül, de átvészelte az 1552. évi hadjáratot és lett a török-magyar birtoklású Hódoltság 20 GYÁRFÁS I. A jász-kúnok története 1301 -1542-ig. 3. köt. Szolnok, 1883. 21 TÓTH A. 1988. 349-410. p. 22 BENEDEK Gyula: Külső-Szolnok megyei oklevelek a XV. századból. In: Zounuk 5. Szolnok, 1990. 252-253. p. 23 BENEDEK Gyula - ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megyei oklevelek 1075-1526. Szolnok, 1998. 41.p. 24 GYÁRFÁS I. 3. köt. Szolnok, 1883. 290. p. 25 HA AN L. 1870. 103-104. p. 26 GYÁRFÁS I. 3. köt. Oklevéltár 732. 245.sz. 27 KORMOS László: Kenderes története 1735-ig. Oklevéltár. 59
