Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szárazmalmok történetéhez
helységünkben az uraknak vannak.”32 A Földváry-család 1765-ben a cibakházi révet, halászatot, vízimalmot, helypénzszedést már árendába adta a jobbágyoknak 3 évre.33 Mezőtúron az urbárium kibocsátásakor több szárazmalmot jegyeztek fel.34 Miklóson az Almássy család rendelkezett tekintélyes számú szárazmalommal. Szárazmalmok a Jászságban A szárazmalmok elterjedését a 19. század első felére tehetjük megyénkben. Bagi Gábor kutatásai alapján tudjuk az 1816-os év gabonatermését a Jász Kerületben és a Nagykun Kerületben. A Jász Kerületben ekkor a lakosság lélekszáma 39.483 fő volt. A termés a következőképpen alakult: búzából 79.367 kila, árpából 81.155 kila és zabból 36.977 kila termett. A Nagykun Kerületben ebben az évben 36.024 fő volt a lakosság száma. A termés a következő: búza 55.593 kila, árpa 103.883 kila és zab 14.461 kila volt.35 A Jászságban a legtöbb búza és árpa Berényben, Arokszálláson és Fényszarun termett. Itt dolgoztak vízimalmok és úgy tűnik a lakosság lisztszükségletét ki tudták elégíteni. A köles termesztésről nincsenek külön adatok, de általában minden település működtetett egy kása malmot ennek a feldolgozására. A jelen dolgozatban nem tartjuk feladatunknak minden településen részletesen leírni a szárazmalmok elhelyezkedését, ezt a terjedelmi korlátok nem is teszik lehetővé. Ezt talán egy részletes malomkataszter tudná bemutatni. így az tűnik célszerűnek, hogy a megye három nagyobb tájegységén (Jászság, Nagykunság, Külső-Szolnok) adatokat közöljünk a szárazmalmok működéséhez. A Jászság a malomépítés szempontjából kedvezőbb helyzetben volt, mint a Nagykunság. A jászok területén keresztülfolyó Zagyva és Tárná kiváló lehetőséget biztosított vízimalmok építésére. Lényegében csak három jász település (Apáti, Kisér, Ladány) feküdt távol folyóvíztől, így a gabonaőrlést ezeken a helyeken csak szárazmalmokkal lehetett megoldani. Jászberényben már a török uralom alatt dolgozott öt vízimalom. A 18. századtól pedig legalább három vízimalomról van tudomásunk. A külső 32 SOÓS Imre - SZABÓ László: Kenderes. In: Adatok Szolnok megye történetéből. I. köt. Szolnok, 1980. 433. p. 33 BAGI Gábor: Források az úrbérrendezés és jobbágyfelszabadítás történetéhez Cibakházán. In: Zounuk 19. Szolnok, 2004. 326. p. 34 SOÓS Imre-SZABÓ László : Mezőtúr. In: Adatok Szolnok megye történetéből. I. köt. Szolnok, 1980. 631. p. - SOÓS Imre: A jobbágy föld helyzete a szolnoki Tiszatájon. 1711- 1771. Szolnok, 1958. 27. p. 35 BAGI Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések. Szolnok, 1991.226. p. 30
