Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)

TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szárazmalmok történetéhez

vízimalom 4 kerékkel őrölt, de volt olyan időszak, amikor 6 kerékről tesznek említést. Az ún. belső vízimalom 5 köves, de itt is említenek a források 6 követ is. A kis vízimalom 4 kerekű, igaz 1843-ban árvíz pusztítja el ezután nem tudunk róla, hogy őrölt volna. Nézzük meg a vízimalmok kerekeit, ha összeadjuk a számokat kb. 16 őrlőpad tűnik fel, amelyeknek azért elfogadható teljesítménye volt.36 37

A városban dolgozó szárazmalmok számát és elhelyezését Komáromy József kutatásai alapján tudjuk rekonstruálni. Ezek szerint a városi jegyzőkönyvek 1754-ben említik először a szárazmalmokat, amikor „Kállay András és Szalóki Márton épít egy-egy szárazmalmot.” Egy évszázad múlva 1845-ben azonban már nem említik őket, csak a vízimalmokról emlékeznek

37

meg.

Komáromy szerint 1817-ben a városban három egyes és ugyanennyi kettős malom kövei őröltek. Ha ezeknek összegezzük az őrlőköveit megállapíthatjuk, hogy számuk ( 9 őrlőkő) jóformán csak fele a vízimalmok őrlőszerkezeteinek. A lakosság igényeit a vízimalmok teljesítménye ki tudta elégíteni. Most nézzük meg a szárazmalmok elhelyezkedését.

1. szárazmalom a Szivárvány utca és Mező utca sarkán helyezkedett el. Egyes malom volt, 1799 után épült.

2. szárazmalom a fehértói temető előtti térségen állt. Az 1875. évi jegyzőkönyvek „Kovács József kettős szárazmalmának üres helye” megnevezést használják. Ez is kettős malom volt.

3. szárazmalom a régi Vásár utcán, a Szegfű utca torkolatával szemben épült fel. Ágoston Antal malmaként említik a „vásárközben.” Egyes malom volt.

4. szárazmalom a régi Kovács utcán (Kossuth Lajos utca ) a szentkúti templomhoz vezető út torkolatánál őrölte a gabonát. Egyes malom volt.

5. szárazmalom a Kórház utcán a Rét utca torkolatánál működött ez a kettős malom.

36 SZIKSZAI Mihály: Adatok a jászsági vízimalmok történetéhez. In: A Jász Múzeum Évkönyve 1975-2000. 199-203. p.

37 Egy 1809-es összeírás szerint a Jászberényben dolgozó szárazmalmok köveinek száma összesen 17 (tehát héttel több, mint ebben az időben dolgozó két vízimalom kövei) ami alapján feltételezhető, hogy már magánszemélyek is építettek szárazmalmot. A szárazmalmok számának és helyének meghatározása így nem lehet pontos, mivel a levéltárba került korabeli jegyzőkönyvek és iratok jórészt a jászkun települések tanácsának gazdálkodásával kapcsolatban közölnek adatokat, magánosok szárazmalmait csak elvétve említik. Megnehezíti a rekonstruálást az is, hogy a források sok esetben a malmok köveit említik (márpedig a szárazmalmok egy és két kővel is őrölhettek) ami alapján nehéz megállapítani a malmok számát.

31