Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész
Hubayné valóban jól érvelt, hiszen a felajánlott épületek a „Magyar Királyhoz czímzett - vagy a volt Szolnoki Kir. törvényszéknek helyiségéül szolgáló házak” többemeletes ingatlanok voltak, és nemcsak a korabeli Szolnok központi részén feküdtek, hanem déli utcafronttal is rendelkeztek. Mindkét épület építtetője és korábbi tulajdonosa Obermayer Lajos szolnoki ácsmester/építőipari vállalkozó volt, akit a közvélemény 1879. január 2-án bekövetkezett tragikus halála után „Szolnok második felépítőjének” nevezett.133 A mai Szabadság téren, a Tisza híd lábánál található kétemeletes épület, amelyet akkoriban „törvényszéki épületnek”, később Hubay-féle háznak neveztek (ma a Varga Katalin Gimnáziumnak ad otthont), valószínűleg 1855 körül épült. A másik épületet a Magyar Király Szállót (ma a Damjanich János Múzeum található itt) 1860-ban, közéleti és vállalkozói sikereinek csúcsán építette fel Obermayer, az akkori főpiacon, a mai Kossuth Lajos téren. A Magyar Király Szálló megépítése egybeesett Szolnok 1849 utáni igazgatási-katonai szerepkörének megerősödésével, a vállalkozó pedig, aki kávéházat és éttermet is szeretett volna nyitni a szállóban, vállalkozását a „számos cs. kir. tisztviselő urak” és „állami katonaság ’’jelenlétére, illetve a „mivelődésénél fogva naponta szaporodó” helyi polgárságra alapozta.134 A tanács úgy gondolta, hogy a város számára „egy tisztességes helyiség a haladó korszellemnél fogva igen kívánatos”, s „miután folyamodónak épülőfélben lévő kétemeletes háza a városnak főhelyén a piaczon áll, - hol is a civilisaltabbak számára egy kávéház [...] csinos helyiség közóhajnál fogva igen kívánatos”, ezért Obermayer számára az engedélyt kiadta.135 Az 1860-as évekig úgy tűnik, Szolnok bizonyos vállalkozói átmeneti előnyöket élvezhettek abból, hogy az önkényuralom időszakában megváltozott a település közigazgatási szerepköre.136 Több jel is arra utal, hogy a hatalmas ingatlanvagy ónnal és haszonbérietekkel rendelkező Obermayer Lajos anyagi 133 BAGI Gábor: Kamarai ácsmesterek és leszármazottaik a XIX. századi Szolnokon. Adatok a Szolnoki Művésztelep előtörténetéhez In: Tisicum A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. Szolnok, 2008. 239-253. p.; A tamaörsi születésű Obermayer Lajos ácsmester szolnoki letelepedése az 1830-as évekre tehető, majd a ’40-es években karrierje igen szerencsésen és gyorsan felfutott: nevéhez fűződött az új tíznyílásos Tisza híd 1851-52-es megépítése, valamint több városképi szempontból is jelentős épület megalkotása. A vállalkozó az 1860-as évek második felében tönkrement, haszonbérletei jelentős részétől kénytelen volt megszabadulni. A közéletből azonban nem vonult ki teljesen, s 1879. január 2- án bekövetkezett tragikus halála - Obermayer öngyilkos lett, a szolnoki hídról a Tiszába vetette magát - az egész város közvéleményét megrázta. 134 JNSZML Szolnok város tanácsülési jkv. 1859-1862.8/1860. 1860. február 25. 135 Uo. 136 Nem így maga a város, amely 1852 után haszonbérleteinek és pusztáinak elvesztése miatt folyamatos anyagi nehézségekkel küzdött. Ezeket a nehézségeket fokozta az 1860-as évtized elején beköszöntő szárazság és gyenge termés. BOTÁR Imre: Szolnok agrártörténete a XIX. században. In: Századok, 1943. 78-104. p. 99. p. 176
