Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész

helyzete az általános gazdasági recesszió és súlyos aszály következtében az 1860-as évek közepére megrendült, az évtized második harmadában több épülettől és vállalkozástól is szabadulnia kellett.137 Konkrét források hiányában egyelőre csak valószínűsíthető, hogy a megyeháza céljára felajánlott épületek, jelentős adóssággal terhelve, ezekben az években kerültek át a Szolnokon gyökeret eresztő Hubay Ferenc és felesége tulajdonába. Úgy tűnt, hogy az Obermayer által építtetett házak az új tulajdonosok számára sem hoztak igazi szerencsét. Hiszen annak hátterében, hogy Hubay Ferencné ezeket az ingatlanokat 1876-ban fel kívánta ajánlani az új megye számára, nyilvánvalóan ott húzódott a Hubay család időközben megrendült anyagi helyzete is.

A Gömör megyei nemesi származású Hubay család a 19. század közepén telepedett le Szolnokon. Az 1827-ben még a Felvidéken született (hubói) Hubay Ferencet az 1874. március 30-i városi képviselőtestületi tisztújító gyűlésen választották Szolnok rendezett tanácsú város első polgármesterévé.138 Az új megyerendszer kialakításáról folyó tárgyalások során Horánszky Nándor országgyűlési és városi képviselővel határozott lépéseket tett annak érdekében, hogy Szolnok megyeszékhelyi szerepet kapjon. 1875. végén a polgármesteri posztról valószínűleg a város nehéz vagyoni, és a család kilátástalan anyagi helyzete miatt kellett idő előtt távoznia. Hogy a kettő között volt-e valamilyen összefüggés, az a forrásokból - zömmel a városi közgyűlés jegyzőkönyveiből - csupán közvetett módon rekonstruálható. A közgyűlési jegyzőkönyvek nem adják vissza pontosan, hogy mi volt Hubay lemondásának valódi oka, de az 1875-ös esztendő második felében - minden bizonnyal az 1873-ban begyűrűző általános gazdasági recesszió hatására - a város pénzügyei rendkívül zavaros képet mutattak.139 Az 1876. eleji közgyűlési jegyzőkönyv csupán a polgármester lemondásának tényét konstatálta, s az új polgármester megválasz-tásával kapcsolatos intézkedésekről ad tanúbizonyságot. A polgármester lemondásának hátteréről azonban nagyon sokat elárul, hogy február közepén Hubay Ferenc ellen a karcagi királyi törvényszék kimondta a „csődületet”, ami alapján a

137 JNSZML Szolnok város képviselőtestület kgy. jkv. 1863-1866. (sérült, hiányos) 66/1864. 1864. december 5., 1864. december 10., JNSZML Szolnok város képviselőtestület kgy. jkv. 1863-1866. (sérült, hiányos) 81-82/1865. 1865. április 18., 1865. május 15. Vő.: BAGI G. 2008. 239-253. p„ ill. 246-247. p.

138 A Gömör megyei származású (hubói) Hubay Ferenc (1827. április 5.-1890. június 29.) Szolnok rendezett tanácsú város első polgármestere volt, első ízben 1874-1876 között, majd 1885-től haláláig, 1890-ig töltötte be a polgármesteri posztot.; JNSZML Szolnok város képviselőtestület kgy. jkv. 1874. március 30. Vö.: Jász-Nagykun-Szolnok Politikai, társadalmi, közművelődési és szépirodalmi hetilap. Szolnok, 1890. július 6.; CSEH Géza: Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár. Szolnok, 1993. 144. p.

139 JNSZML Szolnok város képviselőgyűlési jkv. 1867 júniustól 1875 végéig.; JNSZML Szolnok város tanácsülési jkv. 1875.

177