Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész

A városi tanácsban 1874. szeptember 2-án merült fel első ízben annak gondolata, hogy amennyiben a kormányzat Szolnokot megyeszékhellyé jelölné ki, a város legyen hajlandó az új megye székházának megépítéséhez hozzájárulni. A tanács javaslatot fogalmazott meg a képviselőtestület felé, azzal a szándékkal „ha városunk megyeszékhellyé kijeleltetnék, ezen megye részére ajánlja fel a városi közönség a Zöldfa czímű vendéglő épületét, s miután ezen épületet felépíteni szükséges lenne - avégből ajánlja a tanács [hogy] bízza meg a képviselőtestület a pénz- és jogügyi szakosztályt arra nézve, hogy az építési költségek hozzájárulatához hívja fel Szolnok város egyes polgárait. ”19 Szolnok városa az első pillanattól kezdve kizárólag szolnoki központú megyében volt hajlandó gondolkodni, s nem kívánt más megyébe beolvadni. 1873-ban a Karcag központú önálló Kun megye terve, 1874-ben pedig a Jászberény központú Jász megye kialakításának terve váltott ki heves tiltakozást a szolnokiak körében.20 Ez a presztízsharc vezetett oda, hogy Szolnok képviselőtestülete ugyanazon a napon, 1874. szeptember 2-án - a városi tanács indítványára - „határozatiig kimondja, miszerint azt, hogy Szolnok város megyeszékhellyé jeleltessék ki városunkra nézve életkérdésnek tartja, s ebből folyólag jövője érdekében kész még áldozat árán is odahatni, hogy a megyék újjászervezése alkalmával Szolnok város székhellyel egy megye kerekíttessék ki. ”21 A város nemcsak befolyásos országgyűlési képviselőit vetette latba a vetélytárs településekkel folytatott küzdelemben, de az anyagi áldozatvállalás terén is szerette volna túllicitálni ellenfeleit. „ Tekintvén, hogy a megyeszékhellyé lenni óhajtó városok ezen óhajuk elérése végett minden áldozatot meghozni készek, s így e téren, hacsak városunk jövőjét feláldozni nem akarjuk, elmaradni nekünk sem lehet, ennélfogva a képviselő testület a megejtett névszerinti szavazás után [...] szótöbbséggel [63 igen és 1 nem szavazattal] a város tulajdonát képező Zöldfa vendéglőt az esetre, ha városunk megyeszékhellyé jeleltetik ki, ezen megye részére díj nélkül felajánlja.. ”22 Ez az első említése a közgyűlési jegyzőkönyvekben annak, hogy Szolnok a Tisza-híd jobb oldalán fekvő, s egyik legjelentősebb belvárosi haszonbérletét adó Zöldfa vendéglőt, illetve elsősorban annak 1.000 négyszögöles portáját kész felajánlani az új megye leendő székháza számára. Konkrétumok hiányában a képviselőtestület a Zöldfa vendéglő telkén építendő új megyeháza építési költségeinek kérdését egyelőre a törvényhatóság életre hívása utáni időkre halasztotta, de azt egyértelműen kinyilatkoztatta, „ha a

19 JNSZML Szolnok város tanácsülési jkv. 1874. 252/1874. 1874. szeptember 2. (Beszúrás tőlem: F.T.)

211 JNSZML Szolnok város tanácsülési jkv. 1874.253/1874. 1874. szeptember 2.

21 JNSZML Szolnok város képviselőgyűlési jkv. 1867 júniustól 1875 végéig. 61/1874. 1874. szeptember 2.

22 Uo. (Beszúrás tőlem: F.T.)

145