Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Megyeháza a Zöldfa vendéglő telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. I. rész
szervezés alkalmával Szolnok székhellyel egy megye alakítható nem volna, ez esetben inkább Pest, mint Jász megyéhez kíván csatoltatni. ”23 A megyeszékhellyé válás szándékának megerősítése érdekében a város képviselőtestülete a belügyminiszterhez és a képviselőház elnökéhez külön felirattal fordult, s a dokumentum átadására Horánszky Nándor országgyűlési képviselő elnökletével „egy lehető számos tagból álló küldöttség” létrehozása mellett döntött. 1876 tavaszán felgyorsultak az események, márciusban a kormány az országgyűlés elé terjesztette a területrendezési törvényt, s megkezdődött az új közigazgatási rendszer végleges formába öntése. A megyék kialakításának újraaktualizált kérdése újult erővel vetette fel a megyeszékhely hollétének dilemmáját, mindez pedig törvényszerűen vezetett a lobbytevékenység felerősödéséhez. Ebben a küzdelemben Szolnok városát azonban már egy új polgármester, a város legjelentősebb vállalkozójának számító Scheftsik István képviselte.24 Az új polgármester a megyeszékhely-szerepkör megszerzése érdekében - az országgyűlési képviselők mozgósításával és a leendő megyeháza építési telkének felajánlásával - döntően elődje, Hubay Ferenc koncepcióját követte. Polgármesterré választásának körülményei és a Zöldfa vendéglő telkének felajánlása között azonban olyan rendkívül érdekes összefüggések bontakoznak ki, amelyek mellett nem érdemes szó nélkül elmennünk. 24 A felvidéki származású Scheftsik Istvánt 1876. február 27-én választották meg Szolnok polgármesterévé, két alkalommal is, 1876-1878 és 1880-1883 között töltötte be ezt a tisztséget. Polgármestersége egybeesett a település 19. század végi dinamikus fejlődésének időszakával, részben nevéhez fűződik az a siker is, hogy Szolnokot 1876-ban Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelyévé tették meg. A pályáját gyógyszerészként kezdő üzletember (nevéhez köthető a szarvasi és mezőtúri patikák mellett Szolnok legrégebbi gyógyszertárának üzemeltetése is) az 1870-es évekre Szolnokon több sikeres vállalkozás tulajdonosa lett, a város legjelentősebb ház- és telektulajdonosává vált. Vállalkozásai közt kiemelkedik a nagyteljesítményű hatemeletes „Szent István” gőzmalom és gőzfűrészüzem, városi közéleti tevékenységének eredményességét a burkolt utak, járdák, a városi áramtermelés és villanyvilágítás megindítása, a kőszínház, illetve a gőzfürdő létesítése is fémjelzi. Vö.: Scheftsik György (szerk.): Jász- Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. 333-334. p. CSEH Géza: Három nemzedék. Adatok a szolnoki Scheftsik család múltjából. In: ZOUNUK 21. Szolnok, 2006. 81-118. p. 87. p. 146
