Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)
piócatároló edény, az üveg meg porcelán tégelyek között.) Jó értékesíthetőségét mutatja a határbeli piócaszedést bérlő (vagy inkább arra engedélyt vásárló) kereskedők megjelenése az 1820-as években. Velük éppen úgy szerződést kötöttek, mint a halászat vagy a csíkászat bérlőivel. 1827-ben a Moson vármegyében lévő Valla (ma Wallern im Burgenland) községben lakos Kappi Györgynek adták árendába a piócázást ,,a' Karczagi határban a' Bengecsegtől fogva a' Lente Szigetig a' Hortobágyban, tovább az Ünn eribe és az Ürmös érbe július 6-tól ( a szerződés megkötésétől) Sz. Márton napig (december 11.) 59 váltóforintért”, azzal a feltétellel, hogy „ezenn Piócza fogással sem a' lakosoknak egyenként, sem a’ Városnak közönségesen akár a legelőkbe, akár a' kaszállókba legkissebb kárt sem tésznek 's a' kijelelt hellyeken túl pedig büntetés alatt menni nem fognak. A piócaszedést ezután évtizedekig majd' minden évben környékbeli zsidó kereskedők bérelték.133 134 Nádosztály, nádiás Györffy István és Szűcs Sándor is megállapította, hogy a rét leghasznosabb növénye a nád volt. Felhasználásáról a régészeti leletek és a 16. századi források egyaránt vallanak. Jellemző problémáról emlékezik meg például a nagykunok egy 1552 tavaszán kelt levele. A szolnoki vár tiszttartója ugyanis személyenként ötszáz kéve nád szállítására utasította őket. A kunságiak azért szabadkoznak, mert legtöbbüknek jószágaik sincsenek és jég nem lévén a nádasok is hozzáférhetetlenek.135 A nádvágás ugyanis téli foglalatosság, a november 1-gyel kezdődő gazdasági év első igazi nagy munkája volt. Palugyay Imre 1850-52-ben összeállított statisztikája szerint a karcagi határ mocsarai 20.000 katasztrális (1.600 négyszögöles) holdat foglaltak el. Ebben bizonyára az a 6006 kát. holdnyi nádas is beleértendő, amit a kötetben közölt táblázat feltüntet.136 Ez a 63.887 kát. holdas határ összterületének valamivel kevesebb, mint 10%-a. Tehát igen jelentős nagyságú térség és jelentős érték. Egy kevés természetismeret is elegendő ahhoz, hogy megállapíthassuk, a nád az állandóan 30-50 cm-es víz borította helyeket kedveli a legjobban, az ilyen helyeken viml a legszebben, alkot összefüggő nagy telepeket és nő a legnagyobbra. Az ennél mélyebb vízben már nem terem meg. Az imént közölt 6006 kát. holdnyi nádas tehát állandóan sekély vízzel borított területet is jelentett 133 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1827. július 16. 373. sz. 134 JNSZML Kg. v.lt. Tjkv. 1829. június 3. 452., 1832. 115. sz., 1833. július 31., 1844. január. 58. sz. és október 10. 661. sz. 1856. április 7. 74. sz. 135 SELMECZ1 László: Régészeti-néprajzi tanulmányok a jászokról és a kunokról. Debrecen, 1992. 14. p.; GYÁRFÁS I. 4. köt. 44-45. p. 136 PALUGYAY Imre: Jász-Kún Kerületek és Külső-Szolnok vármegye leírása. Pest, 1854. 196.p. 90
