Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)
derék mellett láczatott, de már el nyomattatott...” Ez a határjel ,,a' Bucsai, Magyarkai, Etsegi határokat” választotta el.46 47 Az itteni folyóvizeket „ a' Mir hó vizét, Pásit Sziget mellett lévő Berettyót a' Rakonczás Sziget mellett lévő Hortobágy vizét...”41 a 18. században a kisújszállásiak mindig békességesen halászták, ám az évszázad közepén fellángoló határvita kapcsán az ecsegi földesurak a kisújszállásiaknak a Mirhó torkolatánál rakott vészeit elvágatták.48 A Hortobágy itteni szakaszán már a 15. században írnak ezen a környéken lévő vészről (lásd: Vészsziget). Kovács György 1762-ben, valamint a három folyó 1783-ban készült térképén is feltüntették a torkolathoz közeli „Kisújszállási vész”-t, és még a 19. században is olvashatunk róla.49 Vagyis a halászóhely több évszázados földrajzi pont volt. A terület körüli vitákat a kunságiaknak a 18. század második évtizedében végrehajtott határrendezésétől és a későbbi pusztabérlettől lehet eredeztetni. Bíró Péter cca. 63 éves túrkevei lakos 1763-ban azt vallotta, hogy gulyásbojtár volt, amikor ,, Temesvárnak megvétele (1716 - E.Gy.) után" „a1 Gastyás part poros állás volt”, s gyakorta háltak ott a gulyával, de aztán „Csikai nevezetű kunkapitány maga hatalmával fel hányattatván” a határjelet, önkényesen ott jelölte ki a határt.50 Később viszont Ecseget egy másik kunsági falu, Túrkeve bérelte, s ahogy a már említett Soós István elmondta „ mint hogy mind a' két rész kunságbeli lévén, mihelyest Túr Keviek által a' földiül (a kisújszállásiak) inhibeáltattak (eltiltattak), azonnal magok Tisztyeiknek Kis Ujszállásiak panaszolkodván, Túr Kevieket vádolták, hogy a' Kun- földet el-idegeníteni kívánnák. ” Ezért aztán a keviek nem mertek kifogást emelni a bérelt puszta egyes részeinek elfoglalása miatt. Később nagy árvíz jött, és egyébként is nagyobb lett a víz, „melly miatt nem lévén Túr Kevieknek azon földekhez bátor menetelek, Kiss-Ujszállásiaknakpedig könnyebb accessusuk (lehetőségük) lévén, tovább tovább bé csúsztak...”51 így vették használatba a 18. század közepére az ecsegi területeket. A Csikai-féle határigazítás Karcagnak is juttatott kisebb-nagyobb darabokat a marjalaki határból. Marjalakát feltehetően az 1683. évi 46 1. 45.SZ. Jegyzet. Soós István cca. 65 éves túrkevei lakos vallomása 1762. szept. 28-án. 47 Uo. Talpalló Péter cca. 39 éves túrkevei lakos vallomása 49 JNSZML T 96, 97.Geometrica delineatio Controversiae Praediorum Marjalaka et Ecseg. Delieata Mense Julia Anno MDCCLXI1. Per. Georgium Kováts Jurat. Geometram, valamint T 11. Mappa super confluentus aqvarum per Fluvium Berettyó, Mirhó & Hortobágy. Andreae Szervainski apre Laurentii Bedekovich 1783. 50 JNSZML Kisújszállás v. lt. Tjkv. R.sz.274. Csikai János 1709-1713. valamint 1722-27 között nagykun kapitány, az 1720-as években pedig karcagi bíró is volt. A határok rendbetételével, felülvizsgálatával és kijelölésével kapcsolatos tevékenységét más településekről is ismerjük. In: ELEK Gy. 2004. 186-187. p. 51 Uo. 1762. szept. 28. 65
