Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)
része. A kétfelé adózással és egy újabb hadjárattal (1566) súlyosbított hódoltsági lét pár évtized alatt megtépázta a lakosságot. 1556-ban 35, 1576-ban 23, 1577- ben 12, 1579-ben 18 adófizető gazdájáról tudunk.28 A törökök 1571-ben 27 adófizető gazdát, 1591-92-ben pedig 21 házat és 26 családot írtak össze Hegyesboron.29 Az 1597. évi kishevesi tizedösszeírás még tíz tizedfizető gazdát talált,30 de azután innen is továbbállt a lakosság, osztozva a tágabb környék sorsában. A tizenöt éves háború után, 1611-ben hallunk ismét Hegyesborról. Ekkor az 1559- ben hegyesbori földesurasággal jutalmazott Viczmándy család leszármazottja, Viczmándy Kristóf adott megbízást itteni birtoka gondviselésére. Talán ennek az eredménye, hogy majd' másfél évtized múlva ismét pislákol benne az élet - lakosai öt és fél köböl gabonát szolgáltattak az ónodi várba. ’1 Jöttek azonban az 1660-as évek háborúi és Hegyesbor később már csak mint puszta szerepel. Amennyire a későbbiekben ragaszkodtak hozzá, elképzelhető, hogy a karcagiak, Apavárához és Magyarkához hasonlóan, Hegyesbort is a sajátjukként kezelték a 17. században, ám itteni jelenlétükről csak az 1720-as évektől vannak adataink. Nagyon érdekes dolgokra hívják fel a figyelmet a régi karcagi levéltár mutatókönyvének bejegyzései (az iratokat sajnos 1952-ben elpusztították.) A mutatókönyv szerint a Hegyesborral kapcsolatos iratok között megvolt az 1487. évi határjárásról kiadott oklevél. A rakamazi hazatérés és a falu felépítése utáni évben is hamar ráterelődött a figyelem, mert volt egy irat 1712-ből ,>Hegyesbor Fél pusztáért Neoacquistica Commissiónak tett fizetésrőF valamint még egy szerződés év nélkül, de vélhetően 1711-12-ből, amely szerint Széki Zsigmond (1703-1712 között karcagi jegyző) hegyesbori részét zálogba adta Karcagnak. 1713- ban kelt az az irat, amit a zálogosítással kapcsolatos vizsgálatról adtak ki; 1714- ben pedig a fél puszta megvételéről volt „inquisitio”.32 33 A pusztát Pest megye közgyűlése előtt 1735. február 17-ére, árverésre is kihirdették. Eredményét nem ismerjük, de az 1727. és 1731. évi árendáról szóló elszámolás mellett a következő irat már egy zálogosításról szóló szerződés 1753-ból, és ez - amint azt az 1754-ben készített szerződés is mutatja, - a néhai invalidusházi tiszttartó Podhradszky György családjával, mint foldesúrral létre is jött. ’3 A puszta fele részének megvásárlása tehát már a 18. század elején felvetődött a karcagi (nagykunsági) elöljárók tervei között, amit lehetőség szerint igyekeztek 28 N. KISS István: 16. századi dézsmajegyzékek. Bp. 1960. 978-979. p. 29 GYÖRFFY Lajos: Adatok az Alföld törökkori történetéhez. Szolnok, 1956. 27. p.; ÁGOSTON Gábor: A szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírása. In: Zounuk 3. Szolnok, 1988. 249. p 30 BENEDEK Gy. 1993. 270. p. 31 BENEDEK Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megye iratai 1601-1700. In: Zounuk 10. Szolnok, 2001. 216. p. 32 JNSZML Kg.v.lt. 1. sz. Mutatókönyv 33 JNSZML Kg.v.lt. Mutató, és BOROSY András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1740. Bp. 1995. 14. p. 4117. sz. 60
