Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: A Karajános-gáttól a hortobágyi vasúti hídig (Tájtörténeti áttekintés)
ELEK GYÖRGY A KARAJÁNOS-GÁTTÓL, A HORTOBÁGYI VASÚTI HÍDIG (Táj történeti áttekintés) „Mocsárok e' járásban igen nagy tért foglalnak el, 's némelly része (a) vidéknek folytonosan vízzel fedett, egészen használhatatlan, 's még eddig a' Tisza, Berettyó és Körös kiáradásaitól sem mentesek; - más része, - bár vízlepte, - némelly részben kaszálható, a' mennyiben, kivált a' Karczagi és Kisújszállási határban Hlyen helyeken, kedvező télben sok nád vágatik. Vannak ollyan részek is, mellyekről a' víz elszáradván, későbben szénát lehet gyűjteni. Azonban a' mocsáros helyeket nem csak a’ folyók árja, hanem a' tavaszi hó olvadás és nyári esőzés is vízzel borítja sokszor, és használhatatlanná teszi, mint erre a' közelebb múlt nyáron is vált tapasztalás. ” Karcag város határát, a településtől átlag 10-12 kilométernyire, három folyóvíz határolta, illetve mesterséges mederbe terelve, határolja ma is. Az északi oldalon, a nádudvari határból kanyarog elő a Hortobágy folyó, amely az Ágota- halomnál, Ágota puszta peremén éri el Karcag, egyben a Nagykunság határát. Ma már ásott mederben folyik, de eme új medrének elkészülte előtt, úgy 120 éve, még jócskán bekalandozta a ladányi és a karcagi határt. Ágotánál, nem messze a híd alatt bal felé, püspökladányi földre fordult. Tekintélyes kanyart tett Ágota-puszta belsejében egészen a Révhalomig, azon kicsivel túl jobbra (nyugat felé) fordult és a Hídláb-sziget táján, a Bengecseg-halom magasságában a Tolvajos szigetei között karcagi területre ért. Innentől kezdve látszólag elveszett a mocsarakban, ám igazából sekély mederben, szélesen elterülő ártértől kísérve folyt tovább és megszaporodva a beleömlő Kis és Nagy Zádor érrel, vízzel töltötte meg Apavára környékét. Innen délnek fordulva párhuzamosan folyt az itt-ott szintén behatárolhatatlan medrű Berettyóval.1 2 * A Tisza vizéből táplálkozó Hortobágy a Tirimpó felett eredt és déli irányban, a Füves-szigetnél, Bucsa, Ecseg és Magyarka hármas határa közelében torkollt a Berettyóba." A déli határon, Karcag és Kisújszállás között, erek, vízfolyások, derekak, laposok sorát vízzel megtöltve, hatalmas kiterjedésű mocsaras árteret 1 ELEK György: Ágota pusztáról történeti tekintetben. Karcag, 2008. (kézirat) és KECSKÉS Gyula: Püspökladány története helyneveiben. Püspökladány, 1973. 2 In: DUNKA-FEJÉR László - PAPP Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története. Bp. 2003. 1920. p. valamint Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (JNSZML) Kisújszállás város levéltára R.sz. Ecseg és Kisújszállás határának megállapítása. 1762. évi tanúvallomások. 53
