Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szárazmalmok történetéhez
feltölti. A város által felállítani kívánt két malmot a Bikások köze végén jelölik ki, így közelebb lehet az ún. „vásár állási” egyes malomhoz.41 A város vezetése nem hagyta magát és négy év múlva, ismét megpróbálkoztak a malmok újjáépítésével az eredeti helyen. A kerület ekkor úgy döntött, hogy Kisér két szárazmalmát a település szebbé tétele érdekében a városon kívül kell felépíteni.42 A szomszédos településen Ladányon szintén csak 1 szárazmalom őrölt az 1750-es években. Az I. katonai felmérés térképei szerint azonban a számuk a század végére ötre növekedett. Gaál István helytörténeti kutató szerint 1802-ben már volt szárazmalom magántulajdonban. Ekkor ajánlotta fel Tóth Jakab redemptus gazda a tanácsnak az alvégi és a felvégi malmát megvételre. Tóth idős korára hivatkozva adta el a két malmot, amit a tanács meg is vett 1409 Ftért. Ekkor már volt egy szárazmalma Ladány elöljáróságának, így mind a három malmot haszonbérbe adták. 1857-ben még őröltek a szárazmalmok, de már felmerült egy hatékonyabb szélmalom építésének gondolata is.43 * A Jászság többi településén már dolgoztak vízimalmok, ezért itt háttérbe szorult a szárazmalmok jelentősége. A Zagyván és a Tárnán felállított vízimalmok a török kiűzését követően nagyon hamar megkezdték működésüket. Az 1699-es Pentz-féle összeírás szerint: Jászberényben 2, Jászárokszálláson 1, Jászfelsőszentgyörgyön 1, Jászjákóhalmán 1, Jásztelken 1 vízimalom dolgozott. 44Számuk folyamatosan gyarapodott, hiszen 1809-ben már vízimalom működött Jászalsószentgyörgyön és Jászdózsán is.45 Ezek eleget tehettek a lakosság igényének, hiszen rajtuk kívül Jászberényben (6 db), Jászárokszálláson (2 db), Jászfényszarun (2 db), Jászalsószentgyörgyön (1 db) és Jászdózsán (1 db) említenek szárazmalmokat. A jásztelki vízimalom teljesítménye (vagy az őrölt liszt minősége) kiváló lehetett, hiszen ide még apátiak is átjártak őröltetni. Szárazmalmok a Nagykunságban A korabeli leírásokból tudjuk, hogy a 18. század végén a Nagykunságban árpát, búzát, kölest és kukoricát termesztettek. A legjelentősebb növény a vizsgált időszakban az őszi búza volt. Fényes Elek is megjegyzi 1836- ban Geográfiai szótárában: „ Tiszta búza legtöbb s igen szép terem a Nagy 41 JNSZML JKK. ir. 1834. Fasc. 4. No. 1766. 42 JNSZML JKK. Közgyűlési jkv. 1838. 1599. sz. 43 GAÁL István: Jászladány története. (A szabadságharctól Trianonig) II. köt. Jászladány, 1999. 36, 136. p. 45 CSEHG. Szolnok, 1995. JNSZML JKK ir. 1809. Fase. 1. No. 1422. - 1809. Acta Insurrectionalia Fasc. 2. No. 444. 33
