Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950–1954)
számú főút új vonalvezetéséről, valamint arról, hogy Szolnoknak, „a Miskolc után számítva leggyorsabban fejlődő városnak” szüksége van-e az ipartelepek és a lakónegyedek között közlekedő villamosra. Más vélemény szerint a munkások szállítására az igazi megoldás egy trolibusz-járat lett volna. Az ülésen Pálfí Budinszki Endre, aki Szeged Városi Tanács VB részéről jelent meg, egyenesen Szegedhez hasonlította Szolnokot, amelynek hamarosan 80 ezer lakosa lesz, így egy É-D-i és egy K-NY-i vonalú villamospálya kiépítését is helyesnek tartotta.iS A belső forgalmat akkoriban alacsony karosszériájú, korszerűtlen autóbuszok bonyolították le.19 Cséky Sándor, az OT főosztályvezetője, a bizottság elnöke szerint „kevés olyan hely van, ahol ekkora iparterület alakulna ki, mint Szolnokon”. Tímár Árpád őrnagy a HM részéről elsősorban szakterületének szokásos vesszőparipája érdekelte, miszerint Szolnok iparának decentralizációját feltétlenül meg kell valósítani honvédelmi (a korabeli szakzsargonban: HM) szempontok alapján, tehát egy kialakuló nagy iparterületet érdemes lenne legalább két részre bontani. A BM részéről 60-80 éves távlatban már 100 ezer fősre becsülték Szolnok lakosságát. Felmerült egy új Tisza-híd megépítése is, hiszen a környező községek dolgozói közül többen ladikon jártak át dolgozni a városba és az akkori híd csak ideiglenesen volt megerősítve. A KPM részéről ellenben nem támogatták az új hidat egy olyan 80 ezres város esetében, amelynek már van egy Tisza-hídja. Az új hídra a bizottság elnöke szerint viszont szükség volt: számára nehéz volt elképzelni, hogy a város csak a folyó egyik oldalán épül majd ki. A híd körül kialakult vitát Cséky azzal zárta le, hogy azt 20-30 millió forintból meg lehet építeni, így nem jelentene olyan nagy problémát. Bár tisztában voltak azzal, hogy a Tisza bal partján építkezést csak a mélyen fekvő, belvízveszélyes területek feltöltésével és megfelelő árvízvédelmi töltések építésével lehet kezdeni, ami viszont komoly költséget vont maga után. A vízgazdálkodás szakemberei szerint a folyó minimum és maximum vízszintje közötti különbség 11,5 m: ezt viszont a felére lehetett volna csökkenteni duzzasztók segítségével, amelyekkel a Tisza vizét tavakká lehetett volna átalakítani (ekkor még általános nézet volt, hogy a Tiszán két duzzasztó épül, ezek közül az egyik Szolnoknál).20 18 MOL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 23. d. Jegyzőkönyv az OVHB 1952. április 22-én, a TER1NT Egyedi Tervek Főosztályán lezajlott üléséről. 065/4/1952. sz. Ea.: Görög László. 19 MÓL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 21. d. Szolnok város. TERINT, Településtervezési Osztály. 20 MÓL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 23. d. Jegyzőkönyv az OVHB 1952. április 22-én, a TERINT Egyedi Tervek Főosztályán lezajlott üléséről. 065/4/1952. sz. Ea.: Görög László. 192
