Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950–1954)
A Tisza menti Vegyiművek Szolnokon Szolnok szocialista iparosításának első és kétségkívül legfontosabb beruházása a nehézvegyipar fejlesztésének keretében a kénsavgyár felépítése volt, amelyet hamarosan átkereszteltek, így 1951. március 29-től az épülő gyárkomplexum neve Tiszamenti Vegyiművek (TVM) lett. Már a hároméves terv során felmerült, hogy új kénsavgyárra lenne szüksége az iparnak és a mezőgazdaság szuperfoszfát szükségletét is ki kellene elégíteni. Az OT eredeti terve szerint a Hungária Vegyiművek Kén utcai telepét bővítették volna ki, hamarosan azonban már Tisza-menti telepítésben gondolkodtak, hiszen ekkor az ország műtrágyával legkevésbé ellátott területe a Tiszántúl volt.21 A kénsav- és szuperfoszfátgyár létesítésének fő célja a műtrágya gyártásához szükséges szuperfoszfát előállítása volt, amellyel elsősorban az ország keleti és északkeleti tájainak szikes talajait tervezték feljavítani. Az ország szuperfoszfát igényét akkor két gyár látta el: a Budapesti Kénsavgyár és az Ipari Robbanó Peremartoni telepe. Az üzem Szolnokra telepítését hosszas tervezés és vita előzte meg: ennek során több lehetséges telepítési helyszín is felmerült, míg végül Szolnok lett a befutó. 1949. július 6-án az OT utasítására egy vegyes bizottság szállott ki Szolnokra, amely a város vezetőségének javaslatára a város közvetlen déli határában, a Cukorgyár mellé jelölte ki a telepítési helyet. Ezt a helyet később mély fekvése miatt a szakértők alkalmatlannak találták kénsavgyár telepítésére, így más telepítési helyszínek is felmerültek.22 Egy 1950. január 5-én a kénsavgyár tárgyában tartott megbeszélésen a TERINT szerint már csak két alternatíva állt a gyárral kapcsolatban: mindkettő Szolnok déli előterében volt és mindkettő belvíz által veszélyeztetett területen. A „felső szervek” azonban azt akarták, hogy a kombinát Szolnok környékén létesüljön. Pedig a Vegyiműveket Építő NV (VÉNV) részéről Dunszt András felszólalt, hogy tapasztalatból tudják, egy kénsavgyár építésénél nagy harcot kell folytatni a talajvízzel. Ugyanis az állandó ellenőrzés ellenére sem lehet tudni, mikor szakad ki egy cső. Ez esetben pedig a földbe jutott kénsav 100 m-rel arrébb is megeszi a falat. Az ülésen ellentétes vélemény alakult ki a TERINT és a VÉNV között Szolnok kérdését illetően: míg előbbi részéről Ruisz Rezső a szolnoki telepítést szorgalmazta, hiszen az ötéves terv is előirányozta, hogy az ipart a meglévő városok köré kell telepíteni, tehát helytelen lenne a gyárat a „pusztába helyezni”. Véleménye szerint a CIKTA23 telepítése már bizonyítottan helytelen volt ezen a vidéken. Ezzel szemben Kégl Imre, a VÉNV 21 KAPOSVÁRI Gyula (szerk.): Szolnok 25 éve. Adatok Szolnok városfejlődéséhez. I. köt. Szolnok megyei múzeumi adattár, Szolnok, 1969. 19. p. 22 MOL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45. d. 665. p. Beruházás ismertetése. Általános ismertetés. Összesítő műleírás.; 324. p. 23 A Tisza Cipőgyár korábbi neve. 193
