Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szárazmalmok történetéhez
SZIKSZAI MIHÁLY ADATOK A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI SZÁRAZMALMOK TÖRTÉNETÉHEZ A szárazmalmokról általában A malmokat a magyar ember szent és kiváltságos helynek tartotta. Sokáig olyan menedéknek tekintették őket, ahol még a bűnözők is oltalmat kereshettek. A malom épületében lopni, káromkodni, szeszes italt tartani, duhajkodni súlyos vétségnek számított. A világi hatóságok és az egyház gondosan ügyelt a malmok társadalmi szerepére. A kenyér és az istenség fogalma erősen összefonódott: a régi erkölcsi felfogásban különös tisztelet fordult a malmok, mint a kenyér előállításának helye felé. Ezen kívül a malmok épülete néha tanácskozás színhelyéül is szolgált. A malmok egykori helyét régi utcanevek, helynevek őrzik, ez jó támpontot ad a régi malmok helyének rekonstruálásához. A parasztembernek az őröltetés jó alkalomnak mutatkozott az emberekkel való találkozásra, tájékozódásra. A malmoknál várakozni kellett és közben mindig lehetett új híreket hallani. A szívélyes, barátságos molnár az őröltetőkkel jó viszonyt tartott, így számíthatott rá, hogy nem pártolnak el tőle. Előfordult, hogy az őrlés után a molnár behívta a házába a régi őrletőket néhány pohár borra. A molnárok mestersége a 15. század első felében a mészáros, kovács vagy takács mellett már megtalálható. A 18. században a helységekben a földesúr vagy az elöljáróság rövid időn belül szárazmalmot épített, a molnár munkáját nem nélkülözhették. A molnárok eszközeikkel olyan szerkezeteket tudtak építeni, amelyek a tapasztalatlan jobbágyok számára ördöngös szerkezetek voltak. A molnárok tekintélyét ezek alapozták meg. A molnármesterség tisztes megélhetést, a malomtulajdonosnak és a bérlőknek jó hasznot, gazdagodást jelentett. A malmok társas életben betöltött szerepét a gőzmalmok teljesen átalakították. A 19. század végén a hengerszék alkalmazása átalakította a molnármesterséget. A famunkához értő régi ács-molnárok helyébe a korszerű malomberendezést kezelő gépész-molnárok léptek, akik számára a megbecsülést a gépészeti szaktudás jelentette. A vámőrlést végző 9
