Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Elek György: A Gergely-halomtól a Karajános-gátig – Tájtörténeti áttekintés. II. rész / 9. o.

nagy fertő"-nek vagy „székes földek"-nek nevezett térség egy része erre alkalmatlan volt, s még 1817-ben is meghatározták, hogy mivel a Gergelyi nagy fertő, „mint a' melly egészszen más quálitású mint a' több Karczagi földek, a' valaha meg történhető föld osztály idején is, az osztály alá nem fognak jönni. "

14 Legelőként való hasznosítását a határjárási iratok igazolják. 1719 körül a karcagiak sőrejárást engedélyeztek itt a debreceni Gencsi Istvánnak, de évtizedek múlva (1762-ben) is a hízómarhát tartó helybelieknek adta bérbe a tanács, a bizonyára kiváló minőségű legelőt, 100 forintért.

15 A legeltethető terület ekkor még nagyobb volt, mert 1770-ben az elöljáróság Hegyesbor 50 évre szóló, nagyon előnyös árendájának előteremtésére pénzért biztosított itt, redempción felüli földosztályt, az azt vállaló lakosoknak. Feltehetően a gergelyi földek végére eső „nagy fertő" arra alkalmas részeit is kimérték,

16 mert 1782-ben a ménesből elszabadult lovak a közeli vetésben és kaszálóban is tettek kárt.

17 Az 1782-84-ben végrehajtott határrendezéssel pedig a kiosztott területek egészen a határig futottak ki. A Bige-fertőnek a karcagi határba eső részét (a Gergelyi nagy fertőt) a kunhegyesiek ma is „Rideg legelő"-nek hívják.

18 A fertő bizonyára a vízszabályozási munkák után, a Mirhó-gátja megépítésével, és a 19. század második felében száradt ki, illetve zsugorodtak össze a víz borította területek. Hamarosan kiderült azonban, hogy az éltető víz nélkül nem lehetséges a sikeres gazdálkodás. Ezért építették még az 1930-as években a Tiszaörvénytől induló Tiszafüredi főcsatornát (közismert nevén a Horthycsatornát), amelynek egyik ága a Tomajmonostora felől, a kunhegyeskunmadarasi határon át, Gergely-halmánál éri el a karcagi földeket. Az általa 14 SZML Kartcag v. lt. Tanácsülési jkv. 1817. február 20. 124. sz. A Gergely-halom környékén a karczagiak a „Nagy és Kis fertő határneveket nevezik meg 1864-ben. In: PESTY, 1978. 155. p. 15 SZML Karcag v. lt. Tört. okm. II. 3. sz. Mint elhangzik:"Gergely halmának Napkelet felől való részén, szinte a Túzok laponyagig s onnan a' Fabiankai határig a' Kardszagiak sőre járást ártanak, és azon Sőrének Kún hegyesiektűl semmi háborgatása nem volt."; valamint Tanácsülési jkv. 1761-1772. 11. p. 16 SZML Karcag v. lt. Tjkv. 1761-1772. 1770. április 4. A felosztást, amely a bugyogói határt is érintette, többen ellenszenvvel figyelték, s később, a katolikusok beköltözése idején, komoly feszültségekhez is vezetett. 17 SZML Karcag v. lt. Tjkv. 1782. július 9., 1801 februárjában pedig „Gergelyen lévő Székes és Zsombokos 3. „lánc allya" földről esik szó. 18 Hubai Imre (sz. 1946.) agrármérnök: „A Túzok laponyaggal, vagy Kis Gergely halommal szemben, Karcag irányába eső részt, ami elég vizes tud lenni (ma is), ha sok az eső, úgy hívjuk, hogy Rideg legelő. Jelenleg is vízjárta rész, nagy része legelő vagy feltört legelő. Vagyis főleg legeltetésre alkalmas területeket tartalmaz. Mindez a Tibucig tart. 14