Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Elek György: A Gergely-halomtól a Karajános-gátig – Tájtörténeti áttekintés. II. rész / 9. o.

szállított Tisza víz éltette a közeli (kb. 30 hektáros) gergelyi halastavat, amelyet az 1950-es években létesített az egyik termelőszövetkezet.

19 A Postaút Ma már több nagyobb határbeli út (Cserháti, Kunhegyesi, Széleskertközi stb. utak) is eléri a karcag-kunhegyesi határnak ezt a részét, de a 16. századtól a 19. század elejéig csak egy jelentős út vitt erre, az viszont országos jelentőségű út volt. A Tibucz (korábban „Tibócz") laponyagon

20 lépett a karcagi határba az országos út, amely Pestet kötötte össze Debrecen városával. A Kunhegyes-Kunmadaras közötti határperben Kiss György, 98 éves sárrétudvari lakos , aki „a' Török Világban is Kardszagon lakott" a határt „annyival is bizonyosabban tudja, mivel Gergely halmához közel, a' régi Soó út mellett a' Nagy Attya Kardszagi Bíró lévén 7. esztendeig Korcsonát is tsináltatott, mint Kardszagi földön, (s) azon Korcsonán a' Tanú maga is ivott. "

21 Az említett út a postahálózat közép-tiszántúli megszervezése - 17861787 - után lépett elő postaúttá.

22 A 18. század végi térképeken „via Publica versus Kun hegyes "-nek, vagy köznapi nevén, „Kolbászi út"-mk nevezett út, a mai Széleskertközi út vonalán, a Hatház határrészen át érte el a várost, és a református templomot elhagyva fordult keleti irányba, a mai Dózsa György, régen Debreceni útra és vitt tovább Ágotára, a város és megyehatárhoz. Az országút vonala feltehetően évszázadokon át nem változott, legfeljebb a földek kiosztása után már szántók és tanyák között haladt. Ám 1781-ben utasítás érkezett ugarföldek kijelöléséről, s az ekkor tett „Ugar osztály" során Bedekovich Lőrinc kerületi mérnök vonalzója átrendezte a határt, az országos úttal együtt, nem kis elégedetlenséggel kísérve. Még Kunhegyes városa is jegyzőkönyvbe foglalta, hogy „... Mathematicus Bedekovits Lőrintz Úr minden Parantsolat vagy Commisiója nélkül a Felsőségnek Önnön magátúl az régi Ország utat el hagyván, új egyenes Ország Utat Tsinált olly formán, hogy valamint az Kardszagi Földön Sem Földre, Sem Tanyára nem vigyázott, hanem Keresztül vágta egyre ólakat, színeket, s egyébb Épületeket az Lakosoknak nagy Kárával... "

23 A határrendezés során - több változtatás mellett - a dűlőket egészen a Gergely19 Ma már magántulajdon, víz nincs benne. 20 A név eredete talán a libuc - bíbic vagy a bocz, boz = bodza szóból magyarázható meg. 21 SZML Jk. ker. iratai. Pp. 2. sz. csomó Kunhegyes-Kunmadaras között határigazítás 1752. 22 ELEK György: A karcagi posta története. Karcag, 2005. 23 SZML Kunhegyes v. It. 1. sz. Prothocollum Actum 1777-1788. 1782. október 28. A kunhegyesiek tiltakoztak többek között azért, hogy Bedekovich esetleg az ő határukban is hasonló rendeletet tesz. Idejében tették, mert ott nem lett ilyen. 15