Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Szolnok vasútjai (1847-1975) / 55. o.

SZIKSZAI MIHÁLY SZOLNOK VASŰTJAI (1847-1975) Normál nyomtávú vasutak Szolnok kedvező földrajzi helyzeténél fogva mindig jelentős szerepet játszott az ország közlekedésében. A várost a folyók és utak találkozási pontja, valamint a Tisza két partja közti kapcsolatot biztosító átkelőhely, tette jelentős településsé A Tisza felső szakaszáról és Máramarosból a XI-XIII. századtól megindult a só, a fenyőfa és egyéb árucikkek szállítása. Az Erdélyből való só szállítás legrövidebb útvonalán a szolnoki átkelőhelyet találjuk, amely a Ny-K-i irányú kereskedelmi út egyik állomása lett. Szolnok végvárként és átkelőhelyként egyre fontosabb szerepet kapott a berendezkedő török birodalomban is. Jelentőségét bizonyítja, hogy Buda és az erdélyi részek legrövidebb útvonalán 1562-ben itt épült fel az ország első állandó Tisza hídja. A török hódoltság után, a XVIII. században felvirágzott a malom és famegmunkáló ipar, ezenkívül sok embernek biztosított keresetet a sófuvarozás, az épületfák, dongák és faáruk szállítása. A szállítást nemcsak vízi úton végezték, hanem tengelyen is. A város iparosodásában a kereskedelemnek és a közlekedésnek alapvető szerep jutott. Az épületfa kereskedelemből fejlődött ki a fafeldolgozás. A szolnoki ácsipar a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején a Kamara irányítása alá tartozott. A fafeldolgozó üzemekben a XIX. sz. közepétől elterjedtek a gőzgépek, ez az ipar fejlődésének új távlatokat adott. A fafeldolgozás során keletkező hulladékot eltüzelték, s ezt energiatermelésre használták. A feldolgozást végző gépeket már gőzzel működtették. A következő lépés, hogy a gőzfurészüzemek mellett megjelentek más ágazatokban is a gőzgépek. Ennek egyik példája a helyi nyersanyagot a gabonát feldolgozó malmok. Az 1847-ben átadott vasútvonal a tiszai vízi utat a legkisebb távolságon kapcsolta össze a fővárossal. Az egykori só- és fakereskedelmi gócpont magához vonzotta a környék termékfeleslegét, közvetítője lett a gabonaforgalomnak is. A vasútépítés újabb lendületet adott a gazdasági élet fejlődésének. A Közép55