Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok 1519-1789 / 305. o.

21. Wratarich Mihálynak Heves és Külső-Szolnok vármegyék helyettes szolgabírójának és Góth Ferencnek, az ugyanazon vármegyék esküdtjének nyomozati jegyzökönyve, a nagykörűi halászórekesz lerombolásáról 1774. március 28. Az 1774-dik évben március hó 28-dik napján, Fegyvernek pusztán [in Praedio Fegyvernek]

1 a tekintetes és méltóságos, valamint vitézlő németszecsodi Tarródy [Tarrodi Németh Szecsőd] József úrnak, mint a tekintetes Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesített vármegyék első alispánja törvénykezése mellett, a főméltóságú és méltóságos szabadbáró úr, Hallerkői Haller [Haller de Haller-Keő] Sámuel

2 érdekében és kérésére, stb. az ismeretes megbízást [emanatam commissionem] a felsorolt kérdőpontok szerint, a jelenlegi nyomozást végrehajtottuk; A kérdőpontok [De eo Utrum] 1. Vallja meg a tanú letett hite alatt, [hogy] a múlt esztendőben mely napon, mely idő tájon és kicsoda, hányadmagával micsoda eszközzel vagdalta el a Nagykörűi fok rekeszeit,

3 azon rekesznek minemű eszközit vitte el? 2. Kiket tud más idegeneket, kik azon hatalmasságot s ünnep törést

4 látták volna, nevezze meg a tanú? Az első tanú Tóth András - a tekintetes Ságh Mihály tanácsos úr nagykörűi alávetettje - kb. 50 éves, esküt és vallomást téve vallotta az első kérdésre [hogy] az előző elmúlt esztendőben [1773-ban] hetedmagával csinálta és rekesztette bé a tanú a nagykörűi fokot, melyet is mivel sokféle vas és egyéb eszközökre nézve, ember és őrző nélkül ünnepekre kelve sem hagyhatták. Történt azért az múlt 1773-dik esztendőben esett Űrnap előtt való este, [május 29-én este], hogy öten a tanú társai isteni szolgálatra ez helységbe bemenvén, ezt másodmagával az említett rekesztésnek őrzésére kint az foknál hagyták. Fegyvernek ekkor még csak puszta volt, de több lakossal bírt, mint némely község. Hallerkői Haller Sámuel megyés nemes, több alkalommal volt Heves és Külső-Szolnok vármegyék valamilyen tisztségviselője. A fokokba épített rekesz azt a célt szolgálta, hogy az ártérről, hullámtérről a főmederbe az apadáskor visszafolyó vízben lévő halak - érzékelve a víz áramlási irányát - ne tudjanak visszatérni az életet biztosító főmederbe és ezáltal más települések halászati zsákmányává váljanak. A fokrekesztés helye a Dobai-ér /ma Dobai-főcsatorna/ Tiszába torkollásánál volt, a Tisza jobb partján, amely Bala-pusztáról pontosan északra található, kb. 2 kilométerre. A nép ekkor még erősen vallás'os, és az Űrnapja különben is kiemelt ünnep volt, amikor az Oltáriszentséget ünnepelték. 349