Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Elek György: A Gergely-halomtól a Karajános-gátig – Tájtörténeti áttekintés. II. rész / 9. o.

laponyagig húzódó térség, a Ny est nevű határrész, illetve „előnyére" változtatta meg a Vajast és az azzal szemben lévő kisújszállási földet, a Kurvahátat. A karcagi oldalon ezután tűnt fel a Borda-rétnek nevezett hatalmas terület, amit a mérsékeltebb mennyiségben érkező tavaszi vizek gyors levonulása tett tartósan művelhetővé. Voltak természetesen olyan évek (pl. 1804.), amikor az árvíz a szokásosnál tartósabban megfutotta, de általában véve nem okozott bajt. Nyest Az 1513. évi iratban Theretnest néven említett, a Ravaszlyuki Hármashatártól északra, a kunhegyesi határral szomszédos, vízjárta legelőföld, amely korábban a Dráva-laponyagot is magába foglalhatta.

100 1787 után fokozatosan kiszáradt, ekkortól kezdve tűnt el az 1768-ban készült térképen még feltüntetett Nyest-ere nevezetű vízfolyás is.

101 A kiszáradó legelőn a 19. században erdőt telepítettek, később nyilasföldeket létesítettek rajta. Karcagon és Kunhegyesen a mai napig Ny es t-nek, vagy 'ny esti-főd'-mk hívják a Hármashatár térségét. Azzal szemben, a kunhegyesi oldal neve Huba.

102 Borda-rét Mára eltűnt földrajzi név a karcagi határban. A Mirhó-gát megépítése után a szántóföldi művelésbe vonható dél-délnyugati, a Ravaszlyuki Hármashatártól a Karajános-gátig, a város felé pedig a Konta-halomig terjedő, évenként újraosztott réti földeket jelenti. Első említésére Karcag város levéltárának mutatókönyvében találtunk: e szerint 1792-ben kimutatás készült a „Borda rét osztály"-TÓ\.

m A fentebb jelzett határrész a Karajános-mocsár egy részét, és más mocsaras foltokat is magába foglalta. Külön kezelték a benne található Erdőföld és a Vajas nevű földeket, de így is nagyon nagy kiterjedésű volt. (Az 1818-ban végrehajtott „tengeri osztály" után, vagyis amikor a redemptusok már a részüket megkapták, 3.200 öl, azaz 640 hold nagyságú plága „kimaradt". Ezt, a tanács döntése értelmében 4-10 öles darabokban az 10 GYÁRFÁS, 3. köt. 358. Okltár. 245. sz. " SZML Térképtár. T 65, 66, 67. Kovács György térképe a Karajános-mocsárról, valamint K. 16. Karcag város kataszteri térképe 1883. 95. 96. sz. lapok. )2 Hubai Imre és Vízkeleti Pál agrármérnökök közlése. 13 SZML Karcag v. It. Mutató. A kimutatás sajnos a levéltár elpusztításakor, 1953-ban megsemmisült. A néhol még most is emlegetett Nóborda városrészek lapos, vizenyős településszéleket jelentenek. Talán ezekhez hasonló elhelyezkedése és környezeti jellemzői miatt kapta a Borda-rét nevet. 33