Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)
TANULMÁNYOK - Elek György: A Gergely-halomtól a Karajános-gátig – Tájtörténeti áttekintés. II. rész / 9. o.
jedésű legelő lett, amelynek egy részén az 1960-as évektől rizstelepeket alakítottak ki. 68 Bocsa Bolchatelek-kel, mint a kunok által elfoglalt faluval, Pöstyéni Gergely 1513-ban kelt „tilalomlistáján" találkozunk először. Majd' egy évtized múlva Pest megye szolgabíráinak jóvoltából azt is megtudjuk, hogy ilyen nevezet alatt két, kunok lakta település is létezett. 69 A falvak hamarosan összeolvadtak, mert az Egerhez szolgáló falvak között, 1558-ban, már csak egy Bocsát találunk. A településtől beszedhető jövedelmeket azonban a király 1563-ban átmenetileg „losonczi" Bánffy Györgynek juttatta, azzal a feltétellel, hogy a kunok kiváltságait nem korlátozza és rendkívüli jövedelmet sem követel tőlük. 70 Bár a falu - Pentz felmérése szerint - kelet és déli irányban, vagyis Magyarka és Kisújszállás, de ugyanígy részint nyugat felé is „mocsaras vizekkel és nádasokkal borított" határral bírt, s csak északi (Ködszállással és Karcaggal szomszédos) területein voltak Jó szántók, legelők és rétek" 11 . Ennek ellenére Kolbásszal és Karcaggal vetekedő nagyságú falu volt. Az egri összeírok 1567-ben 45 egésztelkes jobbágyot, 7 zsellért és 13 üres telket találtak. Valaha tehát hatvannál több család (kb. 350-400 lélek) lakta. A török is több, mint félszáz házat (53 családfőt) és egy templomot vett számba 1571-ben (illetve a '60-as évek elején - E.Gy.). Az évtized vége felé az egriek 26 egész telken gazdálkodót, 1 zsellért és 28 elhagyott házat, ezzel együtt 32 gazdát írtak össze, akik magyar részre 26 forintot, 22-22 quartalia (véka) árpát és búzát, valamint 11 pint vajat és 11 darab sajtot fizettek. A török állam, és a török tímárbirtokosok részére pedig 142 frt 50 dénárt, 43,5 pint (34,8 liter) vajat, 6 vágóökröt és személyenként l-l kila búzát és árpát adtak. Ez Karcagnál, de még Kolbásznál is jobb gazdasági lehetőségekkel bíró községet mutat, amelynek gazdái Hatház-puszta jó szántóinak egy részét is bérelték a török hatóságtól. Az 1591-92-ből származó török összeírás már csak 22 családot, 43 adófizető férfit sorol fel, de a falut továbbra is jelentős összeg, 290 forint megfizetésére találták alkalmasnak, s a legfontosabb termények mellett, háromkerekű szárazmalomról is említést tetHubai Imre agrármérnök közlése. KORMOS, Okltár.,1979. 26.29. p.; BAGI G, 1994. 79-80. p.; A szolgabírák által felvett jegyzőkönyvben több alkalommal „a két Bócsá" - ról van szó, tehát egymás közelében álló és hamarosan összeolvadó falvakról van szó. A falu neve egyes vélemények szerint a baj=gazdag szó képzős alakja. Megjegyezzük: ilyen nevű község a Kiskunságban ma is van. GYÁRFÁS, 4. köt. 98. p. CSEH G, 2002. 204. p. 26
