Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: A „Karcagi precedens.” Szolnok megye rizstermelő szövetkezeteinek megmozdulása az 1956-os forradalom időszakában / 245. o.

Az egyéni gazdálkodókat ellehetetlenítő beadási kötelezettség és adórendszer, a kötött gazdálkodás bevezetése, a termelők szabad piacról történő kiszorítása, valamint az erőszakos átszervezést keresztülvivő kommunista agrárpolitika társadalmi hatásai, már az 1950-es évek elején jól kirajzolódtak. Az 1945-ös földreform során megerősödő árutermelő kisbirtokok tulajdonosai tömegesen arra kényszerültek, hogy földjeiket az államnak felajánlva elhagyják, az önálló mezőgazdasági termelést feladják, s megélhetésüket olyan, a hatalom által előnyben részesített területeken keressék, mint a nehézipar, a bányászat, vagy az állami gazdaságok. IV. Az 1953-as Nagy Imre-féle reform gazdaságpolitikai célkitűzéseiben a Rákosi-diktatúra elhibázott gazdaságfejlesztési iránya következtében súlyos torzulásokat szenvedett magyar nemzetgazdaság korrekciója, illetve a lakosság általános életkörülményeinek javítása egyszerre kapott helyet. Nagy Imre miniszterelnöki programjában - az iparfejlesztés tempójának mérséklésével, a hatalmas beruházások volumenének csökkentésével párhuzamosan - a reformok legfontosabb területévé az eddig rendkívül mostohán kezelt mezőgazdaság vált.

47 A „új szakasz" agrárpolitikai reformintézkedései - éles ellentétben a korábbi évek gyakorlatával - a mezőgazdasági rendszer erőszakos átszervezése során felgyülemlett feszültségek mérséklését, a termelékenység növelését, a lakossági ellátás színvonalának emelését tűzte napirendre. 1953 nyarán a kormány új irányvonalának megfelelően sorra láttak napvilágot a mezőgazdasági termelés feltételeit javító intézkedések. A nehéz körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek számára már az 1953-as évben kedvező döntésnek bizonyult, hogy a kormány eltörölte a gépállomásokkal szembeni díjtartozásokat, a begyűjtés elmulasztása miatt kivetett kártérítéseket és a beadási hátralékokat, illetve elengedte a téeszek állammal szemben fennálló lejárt hiteltartozásainak jelentős részét, továbbá csökkentette a gépi munkák díjtételeit, és 10%-kal mérsékelte a téeszek 1953. évi beadási kötelezettségeit.

48 A beszolgáltatás mérséklése mellett a közös gazdaságok és az egyéni gazdálkodók számára egyaránt kedvező változást jelentett, hogy a kormányzat - kiszámíthatóbbá téve az elvonásokat - 3 évre rögzítette a beadási kötelezettség mértékét.

49 A téesztagság életviszonyainak javítása céljából a HONVÁRI, 1997. 548. p. HONVÁRI, 1997. 549. p. PETŐ - SZAKÁCS, 1985. 251-252. p. 257