Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Csikós Gábor: „Gazdák! Ne zárkózzanak el Önök a munkás elől!” (A munkásság érdekérvényesítési törekvései Jászárokszálláson az 1910-es években) / 93. o.

Eszerint tehát a támadások célpontjai azok voltak, akik az évfordulót nem ünnepelték meg. A hagyományosan királyhű Jászságban ezt hihető magyarázatként fogadhatjuk el. A korabeli gondolkodás sem látott semmiféle kapcsolatot a szocialista mozgalmak és a júniusi tüntetés között. A helytörténész Herbert János szerint „agrárszociális mozgalmak sohasem voltak Árokszálláson, még 1897-ben sem, pedig akkor az egész Jászkunság forrongott a rossz termés miatt. "

u Munkájában arra hívta fel a figyelmet, hogy a XIX. század első felében inkább munkáshiányról beszélhetünk a községben. Bőven akadt ugyanis munkalehetőség a viszonylag nagy határban, és a később önálló településsé vált Jászágón is: az itteni földek nagy részét ezek a betyárok vásárolták meg, akik kemény munkával vagyont gyűjtöttek. Ez olyan vonzó perspektívának bizonyult az Észak-Alföldön, hogy még az 1880-as években is nagy számban érkeztek bevándorlók, főként Heves megyéből.

15 Mindez azonban egyelőre nem okozott problémát, az 1890-es évek viszonylagos nyugalomban teltek a korabeli levéltári dokumentumok alapján. Az akkori főbíró, Nemoda Ignác 1899-es jelentésében például, úgy jellemezte az árokszállási munkáshelyzetet, hogy nincs szervezkedés, mert az aratók munkával vannak elfoglalva.

16 A szocialista eszméket terjesztő újságoknak Népszava, Világszabadság - sem volt községi előfizetője.

17 A Jászapáti és Vidéke című újság még a századfordulón sem látott komolyabb szocialista mozgalmat a megye északi részén - így Jászárokszálláson sem annál aggódóbban írt viszont Tiszasüly, Kőtelek és Nagykörű helyzetéről.

18 Ha a kortársak nem is, Herbert a húszas években úgy látta, hogy a munkásság jelenléte az 1900-as évek elején kezdett el nyomasztóvá válni, amikor az extenzív földművelés már nem tudott több embert felvenni, és az ágói földeknek is meglettek tulajdonosaik.

19 Valóban, ekkoriban vált gyakorivá a főtéren várakozó emberek látványa, akik mezőgazdasági munkára kínálkoztak. A mezőgazdaságban elhelyezkedni képtelen szegény rétegek a kubikosok létszámát növelték. Árokszállási kubikusok vettek részt a borgói- és a felső-magyarországi erdei vasutak, a bányák, a Szepes megyei korompai vasgyár építésében, a Tisza, 4 HERBERT, 1992. 108. p. 5 Uo. 174-175. p. 6 SZML Jászsági felsőjárás főszolgabírói iratok 4003/1899. 7 SZML Jászsági felsőjárás főszolgabírói iratok 1522/1896. 18 Jászapáti és Vidéke, III. évfolyam, 5. szám. 1904. II. 7. 9 HERBERT, 1992. 175. p. 99