Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)
TANULMÁNYOK - Novák László Ferenc: Redempció – A jobbágy megváltakozás két útja / 9. o.
200 - 250 11 250-300 10 300 forintos földet bír 3 A gazdálkodás, határhasználat rendszerét nem a szabadfoglalás, adományozás határozta meg, hanem a pénzen megváltott birtok. Jóllehet, a redemptus gazdának házastelekkel kellett rendelkeznie a település központjában, nem a fundus, házastelek határozta meg a birtokstruktúrát, a szántóföld, kaszáló, kertföld nem volt tartozéka annak." Nagykőrös és Kecskemét szabadalmas mezővárosok redempciója A szabadalmas mezővárosok redempciója eltér a jászkunságitól. Nagykőrös földesúri fennhatóság alá tartozott. Kecskemét helyzete ellentmondásos. A XV. századig királyi birtok, Halas-szék mellett szék szervezetet alkotott Kecskemét is, azonban nem vált a Kiskunság részévé. Nagykőröshöz hasonlóan Pest vármegye fennhatósága alá tartozott, több földesúr birtokába került. A XV. század második felétől 12 Nagykőrös a Rathold nemzetség birtokát képezte. Magister Dezső ágán váltak birtokossá a Lorántffyak, majd a Rákócziak, a Derencsényiek révén volt földbirtokos a Karászi Perényi família, akitől a Kátay, majd 1663-tól a Keglevich családra háramlott a birtokjog. A Wesselényiek is rendelkeztek földbirtokkal Kőrösön, azonban a birtokjogtól elestek, s az Semsey György jászkun kapitányhoz került, és tőle eredeztethető a Sztáray grófok birtokjoga. Hamvay Ferenc birtoka a Forgách família tulajdonába került. 13 A XVI-XVII. században rendkívül szövevényes volt a földesúri jogviszony, nemcsak Nagykőrösön, de Kecskeméten is. A különböző vitézi renden lévők, várkapitányok jutottak birtokhoz, mint például 1590-ben Rákóczi Zsigmond egri várkapitány, Bosnyák Tamás füleki várkapitány 1614-ben szerzett birtokot, s örökösödési líneájukon vált földesúrrá Kecskeméten a Koháry família, amely megszerezte Wesselényi Pál konfiskált jószágát is. Wesselényi Anna jogán a Csáky grófi család is Kecskemét mezőváros földesúri családjai közé tartozott. Hogy a földesúri birtokviszonyok igen szövevényesek voltak, illetve azzá váltak a két mezővárosban, az a török hódoltsági állapotoknak is tulajdonítható. Buda 1541-ben történt elestét követően, a török birodalom része lett a Duna-Tisza köze is, de mint szultáni birtok - a jász Berényhez és kiskun NÓVÁK László Ferenc, 2002. HORNYIK János, 1860-1866., HORNYIK János, 1927.; Vö. NÓVÁK László, 1986. NÓVÁK László, 1994. 16
