Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Három nemzedék – Adatok a szolnoki Scheftsik család múltjából / 81. o.

csendőrlaktanyát, az utcában lévő lakóházakkal együtt, köztük a Scheftsik család házait is, 1944 nyarán a Tisza-hidat támadó szövetséges légierő lebombázta. 1918-ban Scheftsik Istvánt a vármegyei törvényhatósági bizottság virilis tagjainak névsorában, csupán a 26. helyre sorolták, évi 5343 korona befizetett adója alapján, és ekkor már három szolnoki virilis megyebizottsági tag is megelőzte.

41 Noha a család vagyoni helyzetének látványosan gyors romlásáról Scheftsik István 1918 nyarán bekövetkezett haláláig aligha beszélhetünk, a malmok leégése után, az éllovas szerepét nem sikerült megőriznie Szolnok gazdasági életében. Ifjabb Scheftsik István (1851-1918) 1882. július 27-én Túrkevén kötött házasságot a református, kisnemesi családból származó Hajdú Erzsébettel (Túrkeve, 1860. — Szolnok, 1930.). Nem tisztázott, hogy feleségének ősei mikor nyerték el kiváltságaikat, csupán annyit tudunk, hogy a XVIII. században Nádudvarról jöttek Túrkevére, ahol 48 rovás földet váltottak,

42 és ezzel együtt redemptus jogot szereztek. A család bizonyára régi keletű nemességét 1842. augusztus 11-én, Szabolcs vármegye átirata alapján a Jászkun Kerületben is kihirdették. Hajdú Erzsébet Hajdú János és szalontai Kenéz Sarolta házasságából származott. A Hajdú és a Kenéz család tagjai közül többen országgyűlési képviselők, főbírók, nagykun kapitány és más vezető személyiségek lettek, s mindemellett ők számítottak a legvagyonosabbaknak a túrkevei családok között.

43 Scheftsik István és Hajdú Erzsébet házasságából hét gyermek született, István nevű, elsőszülött fiuk azonban 1883. október 31-én, hat hónapos korában meghalt. Érdekességként említjük meg, hogy első gyermekük keresztapja id. Scheftsik István, keresztanyja Szkicsák Katalin, vagyis tulajdon nagyszülei voltak. Nem kizárt, hogy az újszülött nagyfokú károsodással jöhetett világra, és már kezdettől fogva életképtelennek tartották, s ezért nem kértek fel más rokont, vagy közeli ismerőst keresztszülőnek. Ifjabb Scheftsik István - édesapja 1900ban bekövetkezett halála után már nevét ő is „idősebb" jelzővel használta — 1918. augusztus 11-én leukémia következtében egy budapesti szanatóriumban hunyt el. Özv. Scheftsik Istvánná, Hajdú Erzsébet férje halála után, 1919. március 7-én 10 ezer koronás alapítványt létesített a sokgyermekes szolnoki özvegyek megsegítésére, amire bizony igen nagy szüksége volt, az I. világháború után kenyérkereső nélkül maradt szolnoki családoknak. Az alapítvány évi kamatjövedelmét minden évben, Scheftsik István halálának SZML Alispáni iratok 297/1918. 48 rovás kb. 400 kh szántó- és legelőbirtoknak felelt meg. SCHEFTSIK György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. 195. p. 98