Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Novák László Ferenc: Redempció – A jobbágy megváltakozás két útja / 9. o.

NÓVÁK LÁSZLÓ FERENC REDEMPCIÓ A JOBBÁGY MEGVÁLTAKOZÁS KÉT ÚTJA Amikor a redempció kerül az érdeklődés homlokterébe, egyértelműen a jászkun megváltakozásra gondolunk, jóllehet, a redempció más társadalmi, gazdasági és jogi viszonyok között is megvalósulhatott. Tanulmányunkban a jászkunok megváltakozása mellett, a szabadalmas mezővárosok - elsődlegesen is Nagykőrös, Kecskemét - redempcióját vizsgálom. „A Jászkun Kerület a feudalizmus korának törvényei, királyi és nádori szabadalomlevelei alapján, sajátos kiváltságokkal rendelkező területi és igazgatási egység volt. A jászkunok földje, letelepedésük óta, az egész középkoron át - ide számítva a török hódoltság korát is - koronabirtoknak minősült. Fő tulajdonosa tehát az állam, illetve az uralkodó, aki ezt a földesúri jogát a nádor útján gyakorolta. A mindenkori nádor viselte a jászkunok főkapitánya és főbírája tisztséget ... s ezen a címen 3000 arany ... nádori censust kapott az Udvari Kamarától. Ezt a jászkunok fizették be a Kamarához, évente ..." - írja Kiss József.

1 A Jászkunság tehát kiváltságos terület volt, s kiváltságaikat az uralkodók rendre megerősítették az évszázadok során. Kiváltságos állapotuk egyik legfontosabb tényezője az önkormányzati jogállásuk. A nádor - mint főkapitány és főbíró - hatalmát a nádori alkapitány útján gyakorolta, aki a kerületek felett rendelkezett. A kerületi kapitányok fogták egységbe a mezővárosok és községek helyhatóságait.

2 A kiváltságos kerületek lakói hadiadót fizettek, személyes katonáskodást vállaltak. Belső autonómiájuknak megfelelően, az egyes helységek szabadon választották elöljáróikat, regálé jogokat gyakorolhattak, harmincad mentességet élveztek, intézték a gazdasági ügyeket. A Jászkunságban nem alakult ki a jobbágy telekszervezet. A jászkunok földközösséget alkottak, ki-ki családi és igás erejének megfelelően fogott müvelés alá különböző nagyságú földterületet. A földművelés mellett az állattartás dominanciája érvényesült. A jászkunok KISS József, 1979. 29. p. Lásd: BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 1995. 9