Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.

Ipartelepítések Jászberényben Jászberény városa az első ötéves népgazdasági terv időszakában, kiemelt szerepet kapott az alföldi mezővárosok sorában, hiszen két nagyberuházás helyét is a település határába tervezték. Jászberény első nehézipari üzeme, az Aprítógépgyár telepítése annak volt köszönhető, hogy a budapesti anyaüzem kinőtte eredeti telephelyét, míg a Hűtőgépgyár elődje, a Fém- és Lemezárugyár az első tervek szerint Kerecsend határában került volna elhelyezésre, ám az eredeti beruházási helyszínen adódó nehézségek miatt, végül ez a kiemelt fontosságú üzem is Jászberényben épülhetett fel. A két nagyipari komplexum telepítésével, a város arculata egy csapásra megváltozott: sohasem látott nagyságú és gyorsaságú építkezés kezdődött. Abban a városban, ahol addig csak kézműves kisiparosok, valamint rövid életű téglagyárak működtek és a lakosság döntő többsége mezőgazdaságból élt, hirtelen nagy tömegben megjelentek az ipari munkások, jelentős mértékben átstrukturálva a népesség szerkezetét és életmódját. Az első ötéves terv végére a két nagyüzemben már közel 3 ezer dolgozót foglalkoztattak, de a megalomán tervek a második ötéves terv végére a családtagokkal együtt - 9 ezer ipari munkással számoltak Jászberényben, ami már a lakosság 1/3 részét tette volna ki.

1 Az első nagyipari beruházást, az Aprítógépgyár építését megelőzően, a TERINT

2 Gazdasági Tervező Osztálya előzetes felmérést végzett a városban. A felmérésből többek között kiderült, hogy az ipartelepítés időszakában a város működő üzemei között szerepelt egy 115 vagon kapacitással rendelkező dohánybeváltó, amely azonban csak csúcsidényben foglalkoztatott munkásokat, valamint egy 30 munkással dolgozó olajütő. Ezeken kívül a Fekália N. V. által tervbe volt még véve, egy 25-30 munkást foglalkoztató helyi telep létesítése is. Jelentősebb helyi iparról tehát egyáltalán nem lehetett beszélni a tárgyidőszakban, így a felmérés megnyugodva állapíthatta meg, hogy „mindezek az Aprítógépgyár segédmunkás-szükségletének helyből való fedezését nem veszélyeztetik".

3 Az Aprítógépgyár Jászberénybe való telepítését végül 1950. július 27-én engedélyezte véglegesen a Nehézipari Minisztérium.

4 Az ipartelepítés egyik indokaként az szerepelt, hogy „Jászberény nyersanyagmozgatás szempontjából, 1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) 42-2-22. Az MDP Városi Pártbizottságának iratai. A város ipari üzemeinek munkájával kapcsolatos iratok. Jegyzőkönyv a jászberényi Aprítógépgyárban 1955. augusztus 23-án megtartott nagy-aktíva értekezletről. Gróf Károly vállalatvezető beszámolója. 71. p. 2 Területrendezési Intézet 3 MOL XIX-A-16b, 21. d. 141. p. Mappa megjelölése: ITI (Ipariépület Tervező Intézet). 4 Uo. 4. p. Mappa megjelölése: TERINT - Gazdasági Tervező Osztály. 168