Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.

viszonylag kedvező helyen fekszik". A beruházás teljes keretösszege 51.784.000,- Ft volt. A jászberényi Aprítógépgyár tulajdonképpen annak köszönhette létét, hogy a budapesti Ganz Vagongyárban addig folyó aprítógépgyártás helyszűke miatt már nem volt továbbfejleszthető, hiszen a Ganz profilja egyre inkább a motorvonatok, a Diesel-motorok, a nagy szivattyúk és a vízturbinák gyártására lett átállítva. Ráadásul az első ötéves terv jellege miatt, egyre nagyobb kereslet mutatkozott a létesítendő új Aprítógépgyár termékeire (ipari törő- és őrlőberendezések, téglagyári gépek), hiszen az ilyen jellegű nehézgép-gyártás a budapesti üzemben addig nem mint főgyártmány szerepelt, „hanem mint jórészt kitöltő munka". Ezen ok és a helyszűke miatt, a gyártmányok kifutási ideje 12-20 hónapig is eltartott, amit már nem tudott kivárni az erőltetett iparosítás gépszükséglete. Mivel az új létesítmény a helyes anyagmozgatást is biztosítani tudta (amely a szűk, túlterhelt budapesti ipartelepen már megvalósíthatatlan volt), a gyártmányok átfutási ideje 6-12 hónapra rövidült volna le. A gyártelepítés okai között szerepelt még egy ok, amelyet a korban nem volt szabad figyelmen kívül hagyni, miszerint „szovjet részről flotáló berendezésekben igen nagy terhelés várható".

6 A gyár építését végül a Gépipari Beruházási Nagyvállalat kapta feladatul, CM-066/B beruházási egységszám alatt.

7 A munkálatok ütemezését (az építkezés megkezdését és befejezését) az ötéves terv szokásainak megfelelően állandóan változtatták, végül a gyár alapkőletételére 1950. augusztus 19-én került sor, majd egy év múlva, 1951. augusztus 20-án a még nem egészen befejezett gyár elkészült üzemegységeit ünnepélyesen felavatták és átadták a termelésnek, noha tervkötelezettként a tervszerű, folyamatos termelés csak 1952. január l-jén kezdődött meg.

8 Az ünnepélyes gyárátadás előtt nem sokkal még nem készült el a 2 emeletes irodaépület, a kazánház, a gyárkémény, a tűzoltószertár, a garázs, de javában folyt a daruk felszerelése, a gépalapok betonozása és a meglévő gépek elhelyezése is.

9 5 Uo. 13. p. 6 MOL XIX-A-16b, 21. d. 33-34. p. 7 Uo. 5. p. NAGY József - TÓTH János: Jászberény város története a felszabadulástól napjainkig. Jászberény, 1970. 138.; 140. p. SZML A Jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai. Az 1951. augusztus 2-án lezajlott ülés jegyzőkönyve. 998. p. 169