Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Sebők Balázs: Az erőltetett iparosítás korszaka Jászberényben az élet- és munkakörülmények tükrében / 167. o.

SEBŐK BALÁZS AZ ERŐLTETETT IPAROSÍTÁS KORSZAKA JÁSZBERÉNYBEN AZ ÉLET- ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK TÜKRÉBEN Magyarország viharos XX. századi történelmének egyik legdinamikusabb, ám egyben legellentmondásosabb és legsötétebb periódusa az 1950-es évek időszaka, amikor forradalmi módon, erőszakosan és ellentmondást nem tűrően próbálták meg az országot a sztálinista Szovjetunió szabta irányelvek szerint átalakítani. Az első ötéves terv (1950. január 1. - 1954. december 31.) időszakában az erőltetett, túlhajszolt iparosítást elsősorban az életkörülmények rovására valósították meg, hiszen a tervidőszakra célként kitűzött 35%-os életszínvonal emelés helyett, végül legalább hasonló mértékű életszínvonal csökkenés következett be, miközben az ipari beruházásokra fordított összeget folyamatosan emelték. Az életkörülmények tekintetében átmeneti javulás, csak a Nagy Imre-féle „új szakasz" időszakában (1953 július 1955 március) következett be: ekkor nemcsak a közellátás helyzete javult érezhetően, de varázsütésre fény derült azokra az iparosítás során elkövetett hibákra is, amelyekről korábban nem lehetett hallani és beszélni. A viharos intenzitású gazdasági- és társadalmi változások nem hagyták érintetlenül a csendes alföldi mezővárost, Jászberényt sem. Az országban lezajló nagy átalakulások hatásai itt is lecsapódtak: a város nagyipari üzemeket kapott, amelyek telepítésével párhuzamosan ugyan eltűnt a munkanélküliség (sőt átmenetileg munkaerőhiány is előfordult), de megjelentek a sztálini iparosítási politika káros hatásai is. Az új ipari üzemekben tetten érhető volt a pazarlás, a kapkodás, és a szervezetlenség, rengeteg volt a baleset, ezenkívül, súlyos gonddá vált a lakáshiány, állandósult az áruhiány, és mindennapossá váltak az üzletek előtti sorban állások. Az alábbi tanulmány az iparosítás időszakáról próbál képet alkotni, jászberényi szemüvegen keresztül: az ipartelepítés mellett, a munkásság élet- és munkakörülményeinek egyes összetevőit is górcső alá veszi, hogy végül megválaszolható legyen az alapkérdés: milyen változások történtek Jászberény és a város lakosságának életében, az iparosítás első időszakában? 167