Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Gyökös Eleonóra: Társadalmi reprodukció és mobilitás két mezőtúri középiskola tanulóinak vizsgálata alapján 1920-1930 / 119. o.

önszervező erejéről tett tanúságot, mikor 1872-ben, megalapították társulatukat, majd a következő évben létrehozták saját iskolájukat, mely a nyolcvanas évekre három tanévfolyamúvá bővült, melynek elsődleges célja az analfabétizmus visszaszorítása volt az iparosok körében.

73 A tárgyalt időszakban, már valamennyi iparosnak 13-15 éves korig vagy a mesterinasi év végéig tanulnia kellett az iparos iskolában.

74 A cipészek némiképp külön úton jártak, nagyszámú csoportjuk még 1882-ben kilépett az Ipartársulatból.

75 Viszonylag magas számuk a református gimnázium alsóbb osztályaiban arra enged következtetni, hogy az iparos iskola helyett, sokan próbálkoztak gimnáziumi tanulmányokkal, amit a munkaerőpiac telítettsége indokolhatott. A negyedik után keresővé váló fiúk második legnagyobb csoportja, a gazdaságban helyezkedett el. Fentebb megállapítottuk, hogy a földműves, gazdálkodó csoportra sokkal jellemzőbb volt a felsőbb osztályok elvégzése, mint a földbirtokos, tulajdonos csoportra. A földbirtokosok aránya igen magas volt ez utóbbiak körében. A tulajdonosok aránya minden kiemelt osztályban 10 % alatt maradt. A mezőtúri földbirtokok nagyság és szám szerinti fölméréséből

76 megtudhatjuk, hogy a kisbirtokosok aránya 55,2 %, a középbirtokosoké pedig 34,5 % volt, a földbirtokosokon belül. A mezőtúri református gimnázium tanulói közül, a kiemelt osztályokban végig többségben voltak a kisbirtokosok (ha figyelmen kívül hagyjuk a pusztán földbirtokosoknak nevezetteket). Az első osztályhoz képest, a negyedikesek között csökkent a mezőtúri kis és középbirtokosság aránya. Maga az igazgató is megjegyezte, hogy Mezőtúr gazdatársadalmának jobb módú gyermekei, aránylag kisebb számban látogatták az iskolát, mint a szegényebbek. Arra buzdította ezen rétegek gyerekeit, hogy minél magasabb osztály elvégzése után álljanak csak gazdának, vagy tanuljanak szakiskolában.

77 A Mezőtúri Ipartestület korszakunkban ismét igen tevékeny periódusába lépett: székházat építtetett, vendéglői haszonbérlettel rendelkezett és könyvtárosával megíratta a testület történetét. CSUKÁS Mihály: A Mezőtúri Ipartestület és a régi Mezőtúri Ipartársulat története. Mezőtúr, 1925. CSUKÁS 1925. 4-5. p. 1884-ben törvény mondta ki, hogy csak elemi iskolai végzettséggel lehet tanonccá válni. Az 1922-es ipartörvény szigorította az előző végrehajtását. GYÁNI Gábor - KÖVÉR György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Második javított kiadás. Bp. 2003. 299. p. CSUKÁS 1925. 12. p. MKSH 1937,128-129. p. Értesítő 1923. 17. p. 157