Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)
TANULMÁNYOK - Gyökös Eleonóra: Társadalmi reprodukció és mobilitás két mezőtúri középiskola tanulóinak vizsgálata alapján 1920-1930 / 119. o.
tanulmányait. Csupán 6 %-uk ment, szakképesítést adó intézménybe. Közülük kiemelkedően sokan választották a felső kereskedelmi iskolát. 29. táblázat: A keresővé váló diákok útja negyedik osztály után Foglalkozási pálya Keresővé válók A keresővé válók aránya a száma beiratkozottak (276 fő) százalékában ipari 36 13,0% mezőgazdasági 11 4,0% kereskedelmi 9 3,3% közszolgálati 2 0,7% hiányzó adat 2 0,7% keresők összesen 58 21,0% otthon maradt 2 0,7% A negyediket végzett diákoknak mintegy ötöde állt keresőnek, közülük legtöbben az iparos mesterséget választották. Viszonylag nagy számban helyezkedtek el, a mezőgazdasági és a kereskedelmi pályán is. A nem mezőgazdasági termeléssel foglalkozó önállók között, negyedik után, a kereskedő származásúak vették át a vezetést. A negyedik után kilépők adataival összevetve ez azt jelenti, hogy a fiaikat a saját vagy más gyakorlati pályán elhelyezni kívánó iparosok, a gimnázium negyedik osztályát nagyrészt kívánatosnak tartották elvégeztetni gyermekeikkel. Bár a negyedikes iparos gyerekek között kissé visszaszorult a mezőtúriak aránya, még közöttük is több mint fele részben képviseltették magukat. így érdemes megnézni Mezőtúr társadalmán belül közelebbről az iparosokat. A város társadalmában majdnem 21 % volt az iparosok részesedése, 69 ami arányait tekintve a megyeközpontot, Szolnokot követve, a második legnagyobb volt a megye városai között. Az 1920-ban meglévő téglagyár és gőzmalom 70 mellett, 1930-ban már szőnyeg- és pamutszövő gyárakat is regisztráltak az országos felmérések, de ezek mindegyike a 21-50 főt foglalkoztató kategóriába tartozott. 71 Az iparosok nagy részét tehát az önálló kisiparosok adták. A mezőtúri iparos társadalom GOMBÁS I. 1982. 4L p. Az 1920. évi népszámlálás. Második rész. Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. Bp. 1925. 162163. p. Az 1930. évi népszámlálás. Második rész. A népesség foglalkozása és a nagyipari és kereskedelmi vállalatok községenkint. Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. Bp. 1934. 267-268. P156