Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)
TANULMÁNYOK - Gyökös Eleonóra: Társadalmi reprodukció és mobilitás két mezőtúri középiskola tanulóinak vizsgálata alapján 1920-1930 / 119. o.
a felsőbb osztályokban 10-15 %-kal csökkent. Meglepő módon nőtt viszont a túrkeviek részaránya és a Tiszai felső járásból érkezőké. A lánytanulók kevesebb településről érkeztek, de ezen települések elszórtabban voltak a megye területén. Karcag környékét leszámítva, a megye minden részéről érkeztek tanulók az első osztályosok közé, bár a felsőbb osztályokra a kisújszállásiak, a Jászsági alsó és a Központi járásbeliek lemorzsolódtak. A lánytanulók lakóhelyére jellemző volt a nagyobb településekre, városokra koncentráltság. Ezt mutatja például a jászberényiek és a szolnokiak felsőbb osztályokban emelkedő arányú jelenléte, ami a fiúgimnázium esetében nem volt tapasztalható. Ennek oka egyértelműen az, hogy intézményünk volt az egyetlen megyei lányközépiskola. A Tiszai felső és a Tiszai középső járások által küldött diákokat is, a lakóhelyi koncentráltság jellemezte: a dévaványai és a törökszentmiklósi tanulók adták e járások tanulóinak meghatározó részét. Az erőteljesebb lakóhely-koncentráció oka az lehetett, hogy a lányokat olyan településekről küldték, amelyek népesebb tisztviselői és értelmiségi réteggel rendelkeztek. A mezőtúriak aránya is magasabb volt, mint a fiúgimnázium esetében. A lánytanulók lakóhelyi koncentráltságának jelenségét az is magyarázhatta továbbá, hogy jobban féltették őket, mint a fiúkat. A feltűnően nagy távolságból érkezőket valószínűleg a rokoni kapcsolatok hozták Mezőtúrra. A mezőtúri lakóhelyű diákság Mivel a fiúgimnázium tanulóinak alig kevesebb, mint 50 %-át, a lánygimnáziumnak több. mint 50 %-át adta Mezőtúr, érdemes megvizsgálni, hogy a településen belül hogyan oszlott meg a diákság. Ezt az adatbontást, az anyakönyvek mezőtúri lakhely esetén, rendszerint utcanevet is megadó feljegyzései alapján készítettük el. 58 A vizsgált időszakban létező városrészek kialakulása, egy határvitával kezdődött. A Kállay és a Paluska család érte el a város Alsó- és Felsőrészre bontását, 1753-ban. A Felsőrészen jobb minőségű szántóföldek, legelők voltak, az adó az itt élő lakosságnak nem jelentett akkora terhet. Míg tehát a Felsőrészen megindult a vagyonosodás, az Alsórészen a lakosság elszegényedett, nőtt a zsellérek, köztük is a hazátlan zsellérek száma. 59 A 19. század derekára kialakult A régi utcaneveket csak részben lehetett a legfrissebb várostérkép szerint azonosítani, a hiányzókat FURKA Angéla: Mezőtúr város földrajzi neveinek névváltozásai. Szakdolgozat. Jászberény, 1997. és egy kataszteri térkép segítségével kerestem meg. SZML 15-1/c, Mezőtúr 1881. 91. és 103. tábla. GOMBÁS István: Mezőtúr településföldrajza, In: Mezőtúri helytörténeti füzetek 3. Mezőtúr, 1982. 21-22. p. 137
