Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 21. (Szolnok, 2006)

TANULMÁNYOK - Gyökös Eleonóra: Társadalmi reprodukció és mobilitás két mezőtúri középiskola tanulóinak vizsgálata alapján 1920-1930 / 119. o.

Mezőtúr harmadik belterületi része is, amit - utalva a városnegyed későbbi keletkezésére - Újvárosnak neveztek.

60 Jóllehet a határvita a város külterületeit is kettéosztotta, az itt lakó diákok adatait mégsem osztottuk meg, hiszen egyrészt az iskolába járás szempontjából kedvezőtlen volt a belterületen kívül lakni, s az országos népszámlálási adatok is további differenciálás nélkül használják ezt a kategóriát. A mezőgazdasági népesség külterületre költözésének is felfogható tanyásodás második szakasza, a 20. század harmincas-, negyvenes éveire befejeződött.

61 Mezőtúr lakossága ekkor érte el legnagyobb számát. A népesség foglalkozását tekintve, az őstermelők aránya az Újvárosban volt a legnagyobb, míg a nem őstermelőké az Alsórészen. A nem őstermelők foglalkozását a városrészek adottságai határozták meg. A Felsőrészen volt a vasút és a városközpont, ezért itt a közszolgálatban, közlekedésben dolgozók és nyugdíjasok száma volt magas. Az Alsórészen a napszámosok és a házi cselédek aránya emelkedett ki a többi negyedhez képest, ugyanis a vasút nyújtotta társadalmi felemelkedési lehetőséget az ahhoz földrajzilag sokkal közelebb élő felsőrészi szegény népréteg használhatta ki inkább. Az Alsórész öröklötten hátrányos helyzete tehát tovább romlott. Az Újváros mind a vasúttól, mind a városközponttól távol esett. Az őstermelők és nem őstermelők közti arány ezen a részen volt a legkiegyensúlyozottabb, ez utóbbiak felét a kisiparosok adták.

62 10. táblázat: A fiúgimnázium mezőtúri diákjainak megoszlása városrészenként Városrész első negyedik hatodik nyolcadik Felsőrész 203 43,6% 132 48,0% 74 52,5% 67 55,8% Alsórész 118 25,3% 85 30,9% 38 27,0% 32 26,7% Külterület 46 9,9% 21 7,6% 11 7,8% 7 5,8% Újváros 41 8,8% 15 5,5% 5 3,5% 4 3,3% Hiányzó adat 58 12,4% 22 8,0% 13 9,2% 10 8,3% Összesen 466 100,0% 275 100,0% 141 100,0% 120 100,0% ou Uo.47.p. 61 Uo. 26-30. p. 62 GOMBÁS I. 1982. 53-55. p. 138