Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor:Török közigazgatás Magyarországon: A szolnoki szandzsákbégek története II. / 9. o.

Szolnokhoz, ahonnan 26-án indultak tovább.

150 Bethlen támadása végül kudarcba fulladt és Rákóczi György maradt az erdélyi fejedelem. Feltűnő, hogy 1629-től Muharremet szolnoki bégként pasának is nevezik. Ennek az volt az oka, hogy előzőleg valamelyik vilajetben beglerbégi címet nyert el és miután leváltották, megkapta arpalikként (ellátmányként) a szolnoki szandzsákot, és így használhatta egyszerre a bég és a pasa rangot is.

151 Szalárdi János leírása szerint Muharrem „régi öreg, ravasz, nagy hírű-nevű jeles ember", a szolnoki szandzsákot „érdemes vitézi virtusiért" kapta meg örökösen. Mindemellett „a gróf [ifjabb Bethlen István] a szomszédságban apjának tartja és hívja vala."

152 Ebből a jellemzésből, valamint az 1629 utáni erdélyi eseményekből az látszik, hogy az 1627 után Szolnok élére került új bég szoros kapcsolatban állt a Bethlen családdal, amelyet minden esetben meg is említenek a levelekben. Ezek alapján azt tartom valószínűnek, hogy az 1620-as években a Hatvant vezető Muharremet - akit mint láttuk, már Bethlen Gábor is barátjának nevezett - nevezték ki Szolnok élére, és nem a névrokona tért vissza. 7. A szandzsák hétköznapjai Muharrem idején A szolnoki bégeknek továbbra is gondot okoztak a határviták, a kóborlófosztogató hajdúk, illetve a környékbeli kapitányok. 1631-ben az újonnan megválasztott nagykun kapitányok hatvan lovassal a Nagykunságban fosztogattak. A kabaiak bepanaszolták a nádornál, aki levelében Ketzer kapitányt arra figyelmeztette, hogy az esetet be ne árulják a szolnoki bégnek, mert a tetteseket felakasztja.

153 Músza budai pasa 1637. október 1-10-én kelt rendeletében a szolnoki bég erre felhatalmazást is kapott. Muharrem még korábban jelentette Múszának, hogy a hatvani szandzsákban fekvő Jászság rájáit néhány év óta hajdú-rablók látogatták, „csordáikat és háziállataikat elhajtják, a SZILÁGYI S. 1884. Az Erdélyi Országgyűlési Emlékek szerint a csapatok szeptember 24én voltak Szolnoknál. EOE 9. 242. p. Músza budai pasának IV. Murád szultán nevében kiadott rendelete Muharrem szolnoki szandzsákbégnek és a a hatvani kádinak. Buda, 1637. október 1-10. In: HEGYI K. 1988. 61. p.; BAGI G. 1998. 15. p.; Bevett szokás volt, hogy egy-egy szandzsák hász jövedelmét várakozási állományban lévő beglerbégeknek adták ki. A szolnoki szandzsákot például egyszer Adana és Várad beglerbégjének Szinán pasának, majd a budai beglerbégnek., Iszmail pasának utalták ki arpalik (ellátmány) formájában. DÁVID Géza: A magyarországi török archontológiai kutatások lehetőségei. In: Történelmi Szemle, 1994. 1-2. sz. 124-125. PSZALÁRDI János siralmas magyar krónikája. Bp. 1980. 133. p. GYÁRFÁS I. 1885. 211-212. p. 44