Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)
TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor:Török közigazgatás Magyarországon: A szolnoki szandzsákbégek története II. / 9. o.
házaikban található ruhanemüket, élelmiszereket és más javaikat feldúlják és elrabolják." Felkeresték a nádort is, akinek szintén panaszt tettek. Ennek eredményeként iratot kaptak arról, hogy a magyar kapitányok engedélye nélkül járó hajdúkat szabadon megölhették. Muharrem pedig azt kérte Múszától, hogy az ilyen akciókba se az eminek, se a vojvodák ne avatkozzanak bele. A budai pasa ezért elrendelte, hogy „ha a nevezett falvak népe a nádortól nyert pecsétes irat értelmében az efféle önkényeskedő hajdú rablókat megölné, se az emineknek, se a vojvodáknak ne engedjétek, hogy a falvak népét zaklassák olyan indokkal, hogy emberhalál történt." Mindemellett a rendelet óvatosságra is intette a béget, nehogy ilyen ürüggyel a muszlimok bárki mással erőszakoskodj anak.' 54 Érdekes esetről számol be 1639-ben Réthi Ferenc Rákóczi Györgynek. Történt, hogy egy Hüszein nevű agának az egyik török szolgáját, Peli Zolyt elrabolták a hajdúk. Szolnokon jártak, ahol a bég kísérőket adott melléjük a hajdúvárosokig, ott kaptak további kísérőket és elindultak Váradra. Ekkor maradt le Zoly, akit elfogtak a hajdúk, és Kálióba vitték. Ezer tallért, egy török lovat és egy udvaros sátrat kértek érte váltságdíjként. A töröknek azonban nem volt vagyona. Ezért üzent Hüszein Rákóczinak, hogy kerestesse fel a kísérőket, és ez ügyben írasson a szolnoki alajbégnek, sőt magának a bégnek, Muharrem pasának is, hogy tudják, melyik hajdúvárosba mentek mielőtt Várad felé fordultak volna. 155 A szolnoki kádit, és kíséretét 1641-ben hetven, vagy nyolcvan lovas katona támadta meg, miközben Budára ment. A kádit és egy lovas hadnagyot elfogtak, a kísérőket levágták, vagy szintén fogságba ejtették. Músza budai pasa erről szóló levelében ígéretet tett az elkövetők megbüntetésére. 156 Következő leveleiben már fogolycserét ajánlott: ha a fogva tartók elengedik a szolnoki kádit és a lovas hadnagyot - aki Muharrem pasa embere volt - akkor Músza pasa HEGYI K. 1988. 61-62. p. Hivatkozások Muharrem levelére: HEGYI K. 1988. 65, 68, 71. p.;BAGIG. 1998. 15. p. Réthi Ferenc levele Rákóczi Györgynek. Konstantinápoly, 1639. május 6. In: BEKÉ Antal: Adalék Rákóczy György és a Porta összeköttetései történetéhez 2. In: Történelmi Tár, 1894. Bp. 1894.497-491. p. Músza budai pasa levele Esterházy Miklósnak Buda, 1051 Gyumaszu el lilának hónapjának 6. napja. (1051 Dzsemázijülevvel 6.1 1641. augusztus 13.); MERÉNYI Lajos: Músza budai pasa levelezése Eszterházy Miklós nádorral 1641-1642. In: Történelmi Tár, 1901. 306-307. p. 45
