Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor:Török közigazgatás Magyarországon: A szolnoki szandzsákbégek története II. / 9. o.

Az 1593-ban kitört „hosszú háború" oka az ún. „tisztességes ajándék"

3 körüli vitából eredeztethető. Először az 1547-ben kötött ötéves békében vállalta I. Ferdinánd, hogy évente 30 ezer aranyat küld a Portára a Királyi Magyarország birtoklása fejében. Az adó összege több elemből állt össze: a Habsburg fennhatóság alá visszatért magyar urak megígért és elmaradt adófizetéséből; a Habsburgokhoz visszapártolt Perényi Péter birtokaiért kért kártérítésből; az 1541-ben az oszmánok által elfogott Török Bálint birtokainak megváltásából (köztük Pápa és Debrecen városával); valamint azoknak a területeknek a megváltásából, amelyek Habsburg részen terültek el, s amelyeket Szülejmán korábban elhamarkodottan kiosztott katonáinak tímárbirtokul. Ezekért különkülön 5 ezer forint aranyat fizetett Ferdinánd (20 ezer forint) és ehhez járult hozzá az ő évi „tisztes ajándéka," adója 10 ezer forint értékben.

4 Ezt az „ajándékküldést" később több békében megerősítették, a háború kitörése előtt utoljára 1590-ben, nyolc évre. A Habsburg adminisztráció többször is lassan, körülményesen szervezte meg az adó beszolgáltatását, amelynek a megállapodás szerint minden esztendő vége felé kellett megérkeznie a Portára. Az befizetés megsürgetésére a budai pasa ügyelt: rajta kérték számon, ha az adó késett. Különböző okok miatt, 1590 után az adó késése komoly konfliktusforrássá vált, többször is előfordult, hogy Rudolf kétévi ajándékkal is hátrányban volt. Szinán pasa nagyvezír az 1590-es béke meghosszabbításának két feltételéül azt szabta, hogy egyrészt Rudolf fizesse be az elmaradt kétévi ajándékot, másrészt a szikszói csatában elfogott két béget engedje szabadon.

5 A feltételek közvetítésében szerepet kapott Oszmán szolnoki bég is. Egy defterbejegyzés szerint tudatták Oszmánnal: Szinán Szülejmán csauszon keresztül küldött levelet 2.-SZ. jegyzet folytatása: A harmadik adatunk a szolnoki bégről egy 1592. augusztus 15-i defterbejegyzésben található. Oszmán előzetes panaszára, mely szerint, lovakat visznek Erdélyen keresztül keresztény földre, parancsot küldenek a ruszcsuki és a Duna partja mentén levő kádiknak arról, hogy a kádik ne engedjék a lovak kivitelét az ellenséges területekre; BOA Md. 70. 33. 61. parancs. Zilkade 7 1000 /1592. augusztus 15. Az elnevezés a német Ehrengeschenk magyar fordításából származik. 4 PAPP Sándor: Kárrendezési kísérletek a hódoltságban az 1547. évi békekötés után. In: Keletkutatás, 1996 ősz-2002. tavasz. 153-154. p. TÓTH Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged, 2000. 6769. p.; Szinánpasazáde Mehmed budai beglerbég levele Mátyás főhercegnek. PAPP Sándor: Székely Mózes erdélyi fejedelem hatalomra kerülésének diplomáciai tanulságai és egy nagyvezíri előterjesztés keletkezése. In: Aetas, 1999. 4. sz. [Elektronikus dokumentum http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/aetas

] 4. sz. lábjegyzet. 10