Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Tomkó Viktor:Török közigazgatás Magyarországon: A szolnoki szandzsákbégek története II. / 9. o.

Bécsbe, az ajándék és az elfogott bégek ügyében. A szolnoki bégnek parancs ment amiatt, hogy írjon levelet Bécsbe a királynak a barátság fenntartásáról.

6 Budán a beglerbégi tisztség 1593 januárjában megüresedett. Oszmánnak két, márciusban kelt levele szerint a szolnoki bég állt a vilajet élén, amíg ki nem nevezték az új pasát. Ezekben a Budán született leveleiben sürgette a bécsi udvart, azon belül is Mátyás főherceget, hogy a „tisztességes ajándék" dolgában tizenöt napon belül adjon választ a Portának.

7 Oszmán legkésőbb áprilisig lehetett helyettes, ekkor nevezték ki ugyanis az új pasát, Haszánt.

8 A törökök felvidéki hadjárata során októberben Kirli Haszán temesvári pasa Kalló (ma Nagy káló) várát akarta megostromolni. A temesvári had a szolnoki bég, Oszmán vezetésével nyomult előre, de mivel a támogatására kirendelt Báthori Zsigmond halogatta csatlakozását, a sereg visszavonulásra kényszerült az előrenyomuló tiszántúli királyi csapatok elől.

9 Innen a szolnoki bég seregével átvonult a Dunántúlra. November 3-án Oszmán már a Székesfehérvár felmentésére érkező Szokulluzáde Haszán budai pasa és Hardegg győri kapitány csapatai között, a vár közelében lezajlott csatában vett részt.

10 Eközben a tiszántúli királyi had ellentámadásba lendült, és Szabadka bevétele (november 18.) után Füleket vették ostrom alá. Az ostromlott vár megsegítésére küldött török csapatok - melyek között a Székesfehérvár alól megérkező Oszmán is ott volt - azonban november 21-én Romhány környékén vereséget szenvedtek a felvidéki csapatoktól. A szolnoki bég szerepe a csatában BOA Md. 70. 11/8. 1001 Rebiülewel 14 /1592. december 19. A defterbejegyzés keltezése problémát okoz. Szinán 1593-ban is ugyanilyen tartalmú üzenetet küldött Bécsbe, azonban 1592 decemberében még nem volt nagyvezíri rangban, tekintve, hogy 1591 augusztusában leváltotta a szultán, és csak 1593 januárjában nevezték ki újra; TÓTH S. 2000. 64-65. p. A keltezést figyelembe véve nem lehet eldönteni, hogy Oszmánnak a parancs pontosan mikor ment ki. Valószínűleg a defterbe több hónapos késéssel jegyezhették fel a parancs kiküldését. Oszmán bég, 1593. március 4-én, illetve március 21-én kelt levelei. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Turcica Türkei K 80, fol. 3., fol. 66. Közli: BAYERLE, G. 1972. 172, 174. p.; TAKÁTS F. 278-279. p.; Bayerle Gusztáv az eredeti iratok alapján beazonosította Oszmán bég pecsétjét is, amely 24 milliméter átmérőjű volt, rajta homályos ábrával és egy kör alakú olvashatatlan latin nyelvű felirattal. BAYERLE G. 1972. 7. p. TÓTH S. 2000. 67. p.; Mehmed budai pasát 1593. január 28-án mozdították el hivatalából, és a komáromi kapitány beszámolója szerint április 2-án hagyta el Budát. TAKATS F. 265-266. p. TÓTH Sándor László: Az 1593. évi felvidéki hadjárat és a füleki-romhányi csata. In: Hadtörténeti Közlemények, 1999. 1. sz. 56-57. p.; TÓTH S. 2000. 143. p. TÓTH S. 2000. 141. p. 11