Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Csekő Andrea: Kunszentmárton 1848-49-ben / 61. o.

Árulási ügy A január 20-i gyűlésen kapott hivatalos színezetet egy, a város közvéleményét jelentősen megosztó eset. Két tekintélyes polgár, Jósa Mihály és Szilárdfy Jakab, az akkor megszállt Szolnokon jártak, mert rémhírek terjedtek a nép körében, miszerint a császári sereg rabol, pusztít, és külföldre viszi a katonának alkalmas férfiakat. „... bizonyos való megtudása végett Szolnokba utazónk, hol Ottinger osztrák tábornok úrnál úti levelünk láttamozása végett megjelenni kelletvén ... " 73 Egy későbbi levél szerint „... az Ottinger tábornok által kívánt hadisarc elengedése vagy mérséklése céljából ..." menesztett a város küldöttséget, amelyre Szilárdfy, Jósa és Bozóky Alajos aljegyzőn kívül senki sem mert jelentkezni.

74 A tábornok megnyugtatta őket, s átadott egy csomagot, melyet az elöljáróságnak kellett továbbítaniuk. Hazatérve Tóth István hazaárulással kezdte őket vádolni, mert „ ... bátorkodtunk a proclamatiókat elhozni, 's az ellenséggel czimborálni ... "

75 Nyomására a tanács a kerülettől kért állásfoglalást. A kapitány nem adott hitelt a vádnak, de rosszallotta a történteket. A vezetőség felkereste az Országos Honvédelmi Bizottmányt is, mivel tartottak az ellenség bosszújától, polgártársaikat pedig nem akarták ők elítélni.

76 A nép elégedett volt a határozattal, ám a kerületi pénztárnok nem. Jósáék gyakran féltek a lincseléstől. Október 9-én írt levelükben bevallották: „... mi más politikai gondolkozást - más meg győzödést hordoztunk keblünkbe ..., s mert az uralkodó felséges ház iránt mindig hűséget, ... nyilvánítottunk ... ". Hozzátették: „Azon kor szak a' demagógok uralkodási korszaka volt - kik, mint Tóth István, Farnek Vincze tanácsnok, Megy esi Jósef 's több nép hősök feladatúi tűzték ki, azon becsületes egyénekk, kiket tév útra nem vezethettek, becsülete elvételén munkálkodni, rágalmazni ... '

ni Az ügy kivizsgálására végül az OHB Pompery János „rendőrminiszteri titoknok"-oX küldte ki. A két polgárt a kihallgatásuk után 10 napra a kerületi házba zárták, akkor érkezett meg a felmentő határozat. Noha Tóth István még Pomperyt (is) megvesztegetéssel vádolta, a két császárpárti lakos ezután szabadon élhetett. Sérelmeiknek 1849 október elején adtak hangot, amikor Tóthnak büntetést, maguknak pedig valami kárpótlást SZML Jászkun Főnöki iratok 849/179. rsz.: 3. 1849. okt. 9. Jósa és Szilárdfy levele. A család nevének írásmódja csak később tisztult le. SZILÁRDFFY Zoltán: Családunk 1848-49-es hagyományai. In: Honismeret, 1999./4. 48. p. A hivatalos iratok szerint az aljegyző Bozóky Lajos volt. SZML Jászkun Főnöki iratok 1849/179. rsz: 3. 1849. okt. 9. SZML Kunszentmárton T. jkv. 1849-51. 1-2. 3. bej. SZML Jászkun Főnöki iratok 1849/179. rsz: 3. 1849. okt. 9. 76