Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Csekő Andrea: Kunszentmárton 1848-49-ben / 61. o.

kértek. A pénztárnok 1849. október 12-én lemondott a hivataláról „gazdasága és magánügyei" miatt. Az ügy a továbbiakban nem került újra napirendre. 78 Posta, levélfuvarozás, „hírszerzés" A városban a szabadságharc idején még nem működött önálló posta. A levelek kézbesítését futárok végezték, többnyire Balázs János, illetve Földi György. Balázs díjazása változatos volt, csak később szabályozták. Többnyire Szentesre járt át a postára, ezért 5 ft 30 kr — 14 ft-ot kapott. Előfordult, hogy 10 út utanként 50 vxr-t jelentett neki. 79 A futárszolgálat jól kiépített volt, egy-egy levél mintegy 3 nap alatt bejárta a Nagykun Kerület városait. A levelek külsejére rávezették, melyik város mikor kapta meg, s mikor küldte tovább. 80 Az állandó posta kialakításáról csak 1849. április 2-án kezdett tárgyalásokat a postamester, Pokomándi Sándor. Telek és épület hiányában végül júliusban a szegedi főposta igazgatósági ellenőre és tábori postabiztos elrendelte, hogy Kunszentmártonban és Tiszaföldváron a hatóságoknak kell a postai küldeményeket továbbítaniuk. Szentes-Kunszentmárton vonalán 2,5 óra volt a szállítási időt, nappal 5, éjjel 10 perc alatt kellett kezelni a leveleket. A kezeléskor a jegyző felvezette a helynevet, az érkezési és indítási órát, az évet, a napot, az állomások távolságát, a viteldíjat, a kötegek mennyiségét, a kezelő nevét, a késést. Havi számadással a kormánynak tartoztak. 1 lovas végezte ezt a munkát, melyért állomásonként 1 ft 6 kr-t kapott. 81 A szabadságharc folyamán a járványok miatt felbontatlan állapotban átszúrással, füstöléssel fertőtlenítették a Sajnos az ügy „hivatalos" oldalát (az OHB-i vizsgálat, levélváltás a kapitánnyal), ill. Tóth István verzióját nem találtuk meg. Az incidens kapcsán meg kell említeni, hogy Bozóky Lajos volt tanácsnokot szintén elzárták egy időre, mert azt mondta Szolnok elfoglalása után: "... most már könnyebben beszélhet az ember ...". Figyelmeztették és megrovást kapott B. Fazekas Jósef és Papp István is, akik tiszteletlenül beszéltek Kossuthról. SZML Kunszentmárton T. jkv. 1849-51. 4-5. 12. bej.; Jászkun Főnöki iratok 1849/179. rsz.: 3. 1849. okt. 9. Február 13-án rögtönítélő bíróságokat hoztak létre, melyek ítélkeztek, pl. azokról, akik az ellenségnek engedelmeskedtek; kémkedtek; „Ki az ellenség rendeleteit, intézkedéseit 's csábító felhívásait ... foganatba veszi s terjesztgeti.". Az elmarasztaló ítélethez egyhangú véleményekre volt szükség, s golyó általi kivégzést hajtottak végre a vádlotton. SZML Kunszentmárton 315. dob. 1849. febr. 13. SZML Kunszentmárton T. jkv. 1845-48. 736. 231. bej., 767-68. 294. bej., 784. 325. bej., 788-89. 336. bej.; T. jkv. 1849-51. 15-20. 35. bej., 25-27.43. bej. SZML Kunszentmárton 315. dob. 1848. dec. 27. SZML Kunszentmárton 315. dob. 1849. ápr. 2.; T. jkv. 1849-51. 7-9. 19. bej.; 50. sz. irat. 1849. júl. 13. In: 311. dob. Közigazgatási rendtartások 1743-1867. 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom